Köszöntő beszéd, 2014 január 22. Ybl halálának 123. évfordulója

dr. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes
köszöntőt mondott
Tarlós István Főpolgármester nevében

Tisztelt Államtitkár Úr ! Tisztelt Plébános Atya! Kedves Barátaim!

Minden jeles évforduló nem csak emlékezés, hanem az értékek számbavétele is. Az idén 200. esztendős Ybl Miklós Budapest egyik legbecsesebb, sokak által tisztelt történelmi személyisége. Munkássága maradandó, és a jövő számára felbecsülhetetlen kincs. Ybl Miklós építészetét a főváros önkormányzata, Budapest építészei, minden várost szerető ember a város egyik legnemesebb értékeként tartja számon.Ybl pályája sokszínű volt, tapasztalatait és tudását rangos német és itáliai iskolákban szerezte, élete során sokhelyütt és sokat épített. A krónikákból azt is tudjuk, hogy a kor géniusza, Széchenyi István a többi között azzal a feladattal bízta meg, hogy cenki birtokára templomot építsen. Munkássága azonban Budapesten csúcsosodott ki, és a 19. századi nagy építészeti hullám, a historizmus európai rangú képviselőjévé vált. Fővárosi épületeit hosszan lehetne sorolni. Tehetsége rendkívüli volt. Nem véletlen, hogy Podmaniczky Frigyes ragaszkodott hozzá, hogy a budapesti Operaház építési munkáival Ybl Miklóst bízzák meg. A közel egy évtizedig tartó építkezés során sokan megtapasztalhatták azt is, hogy nem csak kiváló tervező, hanem kőfaragónak, sőt még ácsnak is nagyszerű, és még élete delején is szívesebben volt az építkezésen, mint az irodájában. Miként kortársai feljegyezték: „képes volt megszólaltatni a követ”. Jókai Mór rajongva tisztelte, és el sem tudta képzelni, hogy más rakja le a majdani nemzeti Pantheon alapkövét. Ybl korának megbecsült személyiségeként vált a főrendi ház tagjává, és kapott számos elismerést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ybl Miklós palotái Budapesten egyszerre jelentik a ragyogó értéket, a nemes hagyományt és az építészet eljövendő céljait. Életútja jó példa arra, hogy a jeles korok és a nagy személyiségek miként találhatnak egymásra. A Szent István-bazilikától a Fővámházig és e templomig, ahol most vagyunk, számos híres épület őrzi művészetét, mind különálló alkotás, és önmagában is jellegzetes. A klasszikus építészeti célok követése mellett Ybl modern eszközöket is használt, ismerte és alkalmazta az öntöttvas szerkezeteket és a térelemek sokaságát. Építészetében elragadó a formák és színek összhangja, a tér és az épület kapcsolata. Budapest vezetésének szent célja, hogy ezeket az értékeket megóvja. Ennek jegyében kerül sor az egyik legérdekesebb Ybl-alkotás, a Várkertbazár megújítására. Az a szándékunk, hogy felszámoljuk a rossz korok hagyatékát, amely csupán kihasználni, lelakni igyekezett az építészeti műalkotásokat. Így maradunk hűek a városépítő Ybl Miklóshoz, aki a fővárosi képviselő-testületben és közmunkatanácsban kamatoztatta tudását és tapasztalatait, és bízta az utódokra örökül. Gyakorlatias ember volt, aki szerette a szépet és nemeset egyaránt, de mindig szem előtt tartotta az épület célját, rendeltetését.

Tisztelt Barátaim!

A régi klasszikusok úgy tartották, hogy az építészet megfagyott zene. Ybl Miklós 19. századi építészete azonban most is muzsikál a szívekben. Őszintén kívánom, hogy az emlékév során bejárva az általa felépített nemes épületeket, szép házakat, templomokat, felidézve azok történetét és mindenekelőtt megóvásukról gondoskodva, a nemzetközi rangú magyar építészet folytassa azt a küldetést, amit nagy elődünk hagyott ránk. Budapest közönsége hálával és szeretettel emlékezik nagy építőjére.