Megnyitó beszéd 2014. április 6. vasárnap, Operaház Ünnep

Dr. Réthelyi Miklós
elnök
UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság

Ybl Miklós élete és kora
Előadás az Operaházban, 2014. április 6.

Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján első alkalommal adják át az Ybl-díjakat gyönyörű Állami Operaházunkban, az építőművész legismertebb épületében. A megtisztelő felkérésnek eleget téve Ybl Miklós munkásságának és a magyar építészetnek a méltatásával szeretnék az ünnepi alkalomhoz hozzájárulni.Noha a magyar építészet egyidős a magyarok megérkezésével a Kárpát medencébe, ugorjunk át több évszázadot, és érkezzünk meg a magyar építészet fénykorát jelentő 19. századba.

Ebben az időben indult meg a jelentéktelen és poros Duna-parti Pest nagyvárossá fejlődése. 1808-ban József nádor a „legmagyarabb Habsburg”, létrehozta a Szépítő Bizottságot. A Bizottság feladata volt az új építkezések jellegének és a stílusegységének – városépítészeti szempontból átgondolt – biztosítása.

A 19. század első évtizedében felépül Pesten a Deák téri evangélikus templom, majd néhány évtizeddel később a Magyar Nemzeti Múzeum. Középületek, bérházak épülnek, az arisztokrácia köreiben is divattá válik pesti házak és paloták építtetése. A Tänzer-házat, a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium központi épületét, 1836-ban építették – hogy egy példát is említsek. – Ez volt a klasszicista építészet kora, amikor is az épületeket a puritanizmus, a józanság, a mértékletes formamegoldás jellemezte. A korszak kiemelkedő építészei Polláck Mihály és a 16 évvel fiatalabb Hild József.

A század közepétől jelentkezik az építészetben a mór és bizánci elemeket is felhasználó romantika. Kiemelkedő mestere a következő építész generációt képviselő Feszl Frigyes. Fő műve, – az 1849-ben Henzi tábornok által szétlőtt Duna-parti tündérpalota, a Redout helyén –, az európai romantika jelentős alkotása, az 1865 januárjában megnyílt Pesti Vigadó. – Feszl Frigyes kísérelte meg először a magyar nemzeti építőművészet létrehozását. – Éppen napjaink felemelő ünnepe volt a romjaiból újjá születő, gyönyörűen felújított Pesti Vigadó megnyitása és átadása a művészetek számára.

Így jutunk el a magyar építészet fénykorát jelentő 19. század második feléhez, amelyet stílusjegyekben, egymást követően, illetve átfedésekkel a historizmus és a szecesszió jellemzett. A korszak zseniális építőművésze Ybl Miklós. 1814-ben született, az első nevezetes munkájának – Fóton, a tájat messziről uraló, gyönyörű plébániatemplomnak – az építkezése, 1845-ben kezdődött.

Ybl 75 éves korában, 1891-ben halt meg, a 19. század szülötte és formálója volt.

Hogyan látta Mikszáth Kálmán az 1844-45-ös évek Pestjét, abban az időben, amikor Ybl Miklós munkához látott?

„Pest még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott ugyan a lakosa, de azért korántsem nemzeti empórium . … A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül tratyog és nem törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne, az mind nem hozzája tartozik. …Van ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei tisztviselők … akadémikus tudósok, egyetemi professzorok, kiváló írók, de ezek is mind valahova másüvé számítják magukat. Pesten nincs odahaza senki … Kereskedelme, forgalma primitív; van négy országos vására, és megvan a Szent István jobb keze. Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül emeli a várost, idecsődítve egy évben egyszer az ország lakosságát…” Mikszáth: Jókai Mór élete és kora (1883)

Időben át kell ugranunk 1848. március 15-ét. A Petőfi Sándornál majdnem 10 évvel idősebb Ybl Miklós neve nem szerepelt a márciusi ifjak között. – Jobb, ha átugorjuk 1849-et is.

A már idézett művében Mikszáth Kálmán így ír 1851-ről.

„… a közönség, mély latergiájából felocsúdva, érdeklődéssel fordult nagy veszteségei után ahhoz, amije még megmaradt. … Hát bizony szűk világ ez. Nincsenek már hadvezéreik, akiknek a mozdulatai érdekelnék a közönséget, nincsenek államférfiaik, vagy ha vannak, isten tudja hol vannak, … mindenét elvették a magyarnak…..” (Mikszáth: Jókai Mór élete és kora)

De éppen ebben a történelmi és társadalmi közegben bontakozik ki Ybl Miklós munkássága. Remekműveinek már a felsorolása is hosszú időt tenne ki, méltatása napokat. A jól ismert hatalmas és maradandó munkák mellett néhány, a korabeli kedélyeket lázban tartó eseményt szeretnék most felidézni:

1865. december 11. Felavatják a Magyar Tudományos Akadémia velencei neoreneszánsz stílusú új székházát; az építési munkálatokat Ybl Miklós irányította.

1868. január 23-i megrendítő hír: Az épülő lipótvárosi bazilika kupolája tegnap a délutáni órákban beomlott. Négy óra felé a Dunára néző rész, később a másik oldal is összeroskadt. .. A Hild által elkezdett építkezés csak évek múlva, a tervek módosítása után, Ybl vezetésével folytatódott.

1879. április 24. Simor János hercegprímás felszenteli a gyönyörű ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébániatemplomot (köznyelven a Bakács téri templomot), Ybl Miklós alkotását.

Általános figyelem kísérte az Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban, a francia és olasz függőkertek mintájára épülő királyi Várkert Bazár születését. Ezt a szépséges Duna-parti építményt, a sokak által nagyon szeretett Bazárt, súlyosan romos, tetszhalott állapotából éppen 3 napja vehettük végre birtokba, mi 21. századi polgárok.

1883. október 22. Felavatják a Kálvin téren a pazar Danubius kutat, amelynek terveit Ybl Miklós készítette. – A díszkút most az Erzsébet teret díszíti.

1884. szeptember 27-én Ferenc József jelenlétében, ünnepélyesen megnyitották a Magyar Királyi Operaházat – Ybl Miklós legismertebb, csodálatos alkotását, ahol most szerencsénk van együtt ünnepelni.

Ybl e világszínvonalú műalkotásában elsősorban a neoreneszánsz palota emberléptékű, mégis lenyűgöző arányait érzékeljük. Belépvén az épületbe, látjuk, hogy a tervező figyelme a gyönyörű tereken túl a belső díszítés legapróbb részletéig mindenre kiterjedt. Ezért mondhatjuk, hogy az Operaház a 19. századi virágzó magyar ipar és kézművesség példaértékű emléke, és a kortárs magyar képzőművészetnek is valóságos múzeuma, mivel az épületet Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és mások freskói, Huszár Adolf, Stróbl Alajos, és sok más kiváló művész szobrai díszítik.

Kötelességem azonban, hogy röviden a fiatalabb kortárs, Lechner Ödön munkásságáról is szóljak. Az emlékév – ugyanis – élvezi az UNESCO védnökségét is. A Magyar Nemzeti Bizottság javaslatára az UNESCO 2014-ben Ybl Miklós születésének 200, és Lechner Ödön halálának 100. évfordulóját felvette a megünneplésre méltó nemzetközi évfordulók közé. Így a magyar építészet e két briliáns alakját, Ybl Miklóst és Lechner Ödönt nemcsak Magyarország, hanem az egész UNESCO és ezáltal 195 tagállam és 9 társult állam is ünnepli

Lechner Ödön abban az évben született, amikor már épült Ybl fóti temploma. Lechner nemzeti szellemű építőművészetet akart létrehozni, ezért önálló formakincs létrehozására törekedett. A magyar nép keleti örökségét kutatva hozta be a magyar építészetbe a szamárhátívet és más keleti, indiai hatású elemeket. Ezeket a magyar népművészetből vett pompás formakinccsel elegyítve teremtette meg a sajátosan magyar szecessziót. – Munkásságának kiemelkedő alkotása Budapesten az egész világ által csodált Iparművészeti Múzeumunk és Kecskeméten a Városháza épülete.

Az Andrássy út 25. szám alatti telken – amely éppen az Operaházzal szemben található – épült fel a Lechner Ödön tervezte Drechsler palota. Amikor az építési engedélyt megkapták – 1883. májusában – az Operaház már majdnem készen állt. Lechner emberi nagyságát és szerénységét mutatja a megbízás elfogadása kapcsán tett kijelentése:

“Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”

Végül pedig a két építész után idézzük meg a kort egy jellegzetes pesti épület történetével. Az Andrássy út 62 szám alatti háromemeletes palota – az Andrássy palota –1882-ben épült, építője és első tulajdonosa Johann Nepomuk Bobula, szlovák építőmester. Az elkészült épületről, amit nemcsak az építője, hanem a szakma is mestermunkának tekintett a korabeli sajtó – szabadon idézve – így írt:

Az épület olasz reneszánsz stílusú, az előtérben, a boltívek közét Lotz freskói díszítik. Az egész ház nyugalmat sugároz, Bobula építész úr palotája méltóképp emeli az út – a Sugárút – képét.

Bobula János apósa jó módú harangöntő mester volt, 1890-től Kollerich Pál szitagyáros, később Wiesenbacher Endre építőmester, majd Dr. Pillicz Ignácz orvos a ház tulajdonosai, lakói.

Az Andrássy palota történetében megtaláljuk nemcsak a főváros, hanem a sokkultúrájú, szomszédait befogadó magyar nemzet történetét. Az építő és első tulajdonos szlovák, az épület a magyar főváros dísze, az építő apósa harangöntő, a további – többségében német nevű – tulajdonosok között találunk szitagyárost és építészt, vagyis a polgárság rendkívül sokszínű képviselőit. Később az épület tulajdonosa egy orvos. Unokája, a vele együtt lakó Gosztonyi Péter történész az 1956-os forradalom leverése után Svájcba emigrált. Onnan figyelte, elemezte a magyarországi viszonyokat, s írta történeti munkáit. Végül pedig ebben az épületben ma a Yunus Emre Török Kultúra Házát találjuk.

Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján, a magyar építőművész szakma ünnepén, kiváló építészeink díjainak átadásakor, büszkén nyugtázhatjuk, hogy gazdagok vagyunk kultúránkban, építészeti kincsekben. Építőművészeink, kézműveseink, iparosaink fővárosunkat ragyogó világvárossá tették. Boldogok lehetünk, hogy ma nemcsak az emlékezés, nemcsak ragyogó örökségünknek megőrzése és megmutatása a dolgunk, hanem – saját korunk kiváló magyar alkotói által akiknek már előre szeretnék gratulálni – folytatói is lehetünk annak a kulturális és tudományos pezsgésnek, amely fővárosunkat és hazánkat Európában és az egész Földön elismertté tette.