Bukovics Gyula

Bukovics Gyula Bécsben született 1841. december 4-én, ennek ellenére nem osztrák volt. Apja Alacskáról (Borsod) megye került az osztrák fővárosba mint katona. Éppen ezért sem meglepő, hogy az építész karrierje 1861-ben azzal indult, hogy beiratkozott a Kloster Bruckban (ma Znojmo, Csehország) működő Katonai Mérnöki Akadémiára, amelyet el is végez. 1866-ban azonban felhagyott a katonai karrierrel – minthogy végzettsége szerint mérnökszázados – és nyugdíjaztatta magát. Következő évben Prágában építőmesteri vizsgát tett és Berlinbe ment építőmesterként dolgozni.

Pest-Budára ezt követően, 1868 körül került, ahol Ybl Miklós szolgálatába szegődött és hamar tervezőirodájának vezetője lett. Építőmesteri működési engedélyt 1871-ben kapott a magyar hatóságoktól. Önálló munkákat ezt követően tudott vállalni. Hallgatója lett az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképezdének így a társművészetekben is jártasságot szerzett.

Az 1870-es évek végétől folyamatosan valósulnak meg neoreneszánsz ízlésben megfogalmazott munkái. Az Andrássy út kiépítésének egyik legfoglalkoztatottabb építésze, a Kodály körönd két bérpalotája is nevéhez fűződik, tervezett az Opera szomszédságában (Andrássy út 45.) és a külső, villasoron is (Andrássy út 118, 119.). Főműve a Kossuth Lajos tér elsőként elkészült középülete, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium épülete. Ybl

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító tagja volt. 1885-től egy bő évtizeden át a székesfővárosi törvényhatósági bizottság rendes tagja Lipótváros képviseletében. Ebből következően a pesti közélet aktív tagja. Valószínűleg 1897-ben távozott az országból Ausztriába. Munkássága során végig kitartott hazai mestere, Ybl Miklós neoreneszánsz modora mellett, amit igen jó színvonalon és magabiztossággal tett. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy sokáig Yblnek tulajdonították másik főművét, a turai Schossberger-kastélyt.

Kelecsényi Kristóf
(Bugár-Mészáros Károly tanulmányának felhasználásával)