Bevezető rendelkezések
Az Egyesület Alapszabályának – létesítő okiratának – célja, hogy az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítsa a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegítse a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését, az egyesület szervezeti felépítését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján.
I. Az Egyesület és tagsága
1. Az Egyesület neve: Ybl Egyesület Közhasznú Szervezet
2. Egyesület székhelye: 1146. Budapest, Thököly u. 74.
3.1. Az Egyesület célja:
a) a Thököly úti épület szellemi – fizikai örökségének, erkölcsi, szakmai tanításának, értékeinek, hagyományainak, hírnevének ápolása, megőrzése, az „Ybl-is fogalom” örökítése
b) a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar és jogelőd intézményei jelenlegi és volt oktatói, dolgozói, jelenlegi és volt hallgatói közötti kapcsolatok fenntartása, volt tanárok kulturális és szociális támogatása
c) végzett szakemberek közötti szakmai információk cseréje, közös képzési és tájékoztató programok, cég, építmény, létesítmény, termék és árú bemutatók magyar és külföldi konferenciák, tanfolyamok, tanulmányutak, nyári szakmai táborok, gyakorlatok szervezése, illetőleg állásbörze, adatbázis, és vállalkozások létrehozása,
d) a műemlék védelmével, épített és természetes környezet védelmével kapcsolatos követelmények vizsgálata, elemzése, azok megvalósításának szakirányú segítése, a témakör teljességének figyelembevételével
e) az elmúlt századok magyar építészeti és építési törekvéseire, eredményeire, mint kulturális örökségre felhívni a figyelmet, és közművelődési céllal ismeretterjesztés, a “műszaki műveltség” terjesztése, a méltatlanul elhanyagolt építőművészetet, építésművészetet beemelni a ” műveltségi kategóriák ” közé
f) a magyar, az európai építészeti és műszaki kultúra kiemelkedő személyiségeiről, alkotásairól – kiemelten névadónk, Ybl Miklós szellemi és tárgyi hagyatékáról – való megemlékezés, a megmaradt örökség – mint nemzeti és európai kincs – védelme
3.2. Az egyesület közhasznú jogállása
3.2.1. Az egyesület, mint közhasznú szervezet, az 1997. évi CLVI. törvény V. fejezet 26. § c) 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. pontja szerinti, az Egyesület Alapszabálya 3.1. egyesület céljaiban megfogalmazott következő közhasznú tevékenységeket kíván folytatni:
tudományos tevékenység, kutatás, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, környezetvédelem
3.2.2. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végez
3.2.3. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja föl, azt az alapszabály 3.1. és a 3.2.1. pontjaiban meghatározott tevékenységére fordítja
3.2.4. Az egyesület közhasznú nem pénzbeli szolgáltatásainak igénybevételére jogosult az egyesületi tagokon kívül bárki, aki ezen szolgáltatásra igényt tart és az egyesület céljaival egyetért. Ezen szolgáltatásokat, nyilvánosan, a telephelyen elhelyezett hirdetőtáblán, ill. a hírlevelekben az egyesület meghirdeti.
3.3. Az egyesület –mint közhasznú szervezet – szervezete közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, minden politikai szervezettől, minden párttól független, semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem támogat, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
4. Az Egyesület tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagjai
4.1. Az Egyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, illetőleg annak jogelődjének tekinthető oktatási intézményben oklevelet /bizonyítványt szerzett, vagy a SZIE YMMF karának oktatója, hallgatója, az Egyesület Alapszabályát, az abban foglalt kötelezettségeket elfogadja, az Egyesület munkájában tevékenykedik, és a tagdíjat megfizeti.
4.2. Az Egyesület alapító tagjain kívül a további tagok felvételéhez az Egyesület két tagjának szóbeli ajánlása szükséges, kivéve, ha a természetes személy
a) az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, illetőleg annak jogelőd és jogutódjának tekinthető oktatási intézményben dolgozott, vagy dolgozik, vagy
b) két éve az Egyesület pártoló tagjaként az Egyesület munkájában tevékenykedik.
4.3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar, és külföldi természetes- vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki adományával, nem pénzbeli támogatásával, pénzbeli és nem pénzbeli juttatásával, vagy bármely más módon segíti az Egyesület munkáját, de tagként nem kíván abban részt venni.
4.4. Az Egyesület tiszteletbeli tagjává választható, illetőleg felkérhető az a magyar és nem magyar állampolgárságú személy, aki erkölcsi múltjával, szakmai tevékenységével vagy kimagasló személyiségével, az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett.
5. A tagsági viszony keletkezése:
A tagsági viszony
a) alapító tagsággal, vagy
b) tagfelvétellel, írásbeli belépési nyilatkozattal tagsági díj befizetésével jön létre.
A tag felvételéről az elnökség dönt.
6. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a) az Egyesület megszűnésével,
b) a kilépés írásbeli bejelentésével,
c) a tag kizárásával,
d) törléssel,
e) a tag halálával
f) tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával
7. A tagsági viszonyra vonatkozó egyéb rendelkezések
7.1. Az Egyesületbe való belépés és az Egyesületből való kilépés önkéntes. A tagokról az Egyesület tagnyilvántartást vezet.
7.2. Kizárással, illetőleg a cím visszavonásával szűnik meg a tagság, ha a tag, illetve a tiszteletbeli tag a tagságra méltatlanná válik. E határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.
7.3. Törléssel szűnik meg a tagság, ha az Egyesület tagja önhibájából a tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás kézhezvételét követően, 15 napon belül sem tesz eleget.
Az Elnökség e határozata ellen a határozat kézbesítését követő 3o napon belül a közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
8. A tag jogai
Az Egyesület tagja jogosult
a) az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását, intézkedéseket kezdeményezni, azokra vonatkozóan véleményt nyilvánítani,
b) az Egyesület közgyűlésén, tisztségviselők megválasztásában, és az egyéb döntésekben szavazati joggal részt venni,
c) az Egyesület bármely tisztségét betölteni,
d) az Egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein részt venni,
e) az Egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülni,
f) az Egyesület bármely tisztségviselőjétől felvilágosítást kérni.
9. A tag kötelezettségei
Az Egyesület tagjának kötelezettsége
a) alapszabály szerint az Egyesület életében részt venni,
b) az Egyesület Alapszabályában, valamint más egyesületi szabályzatokban foglalt rendelkezéseket betartani,
c) az Egyesület céljainak megvalósításában közreműködni,
d) az Egyesület által hozott határozatokat végrehajtani,
e) az egyesületi érdekeket tőle elvárható módon képviselni, tisztségbe történt megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni,
f) a tagdíjfizetési kötelezettségét késedelem nélkül, hiánytalanul teljesíteni,
g) az egyesületi vagyont védeni.
10. A pártoló tag jogai és kötelezettségei
10.1. A pártoló tag jogai:
a) az Egyesület eszközeit, helyiségeit használni,
b) az Egyesület működésével kapcsolatos kérdésekre javaslatot tenni, véleményezni,
c) az Egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülni.
10.2. A pártoló tag kötelezettségei:
a) az alapszabályban foglalt rendelkezések betartása,
b) az Egyesület céljainak támogatása,
c) a tagdíj befizetése
11. A tagdíj
A tagdíj összegét a Közgyűlés határozza meg és fogadja el, a jelenlévők 50 %+1 arányú döntés alapján. A tagdíjat belépéskor illetve minden év január 1-15-e között kell a tárgyévre befizetni. Ha a tagdíjfizetésnek a tag – felszólítás ellenére – sem tesz eleget, úgy a tagnyilvántartásból törölni kell.
II. Az Egyesület szervezete és működése
12. Az Egyesület szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség
c) Számvizsgáló Bizottság
13. Közgyűlés
13.1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A közgyűlés nyilvános, a közgyűlést az egyesület a székhelyén lévő hirdetőtáblán nyilvánosan meghirdeti.
A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, az évi rendes közgyűlést, ill. a rendkívüli üléseket az Egyesület elnöke hívja össze, a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét a Közgyűlés előtt 15 nappal az egyesület elnöke írásban közli a tagokkal
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha
a) az ok és cél megjelölésével az Egyesület tagjainak 1/3-a, vagy az
elnökség három tagja ezt kezdeményezi, vagy
b) a törvényességi felügyeletet ellátó szerv írásban elrendeli.
13.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület megalakulásának eldöntése, az alapszabály megállapítása és módosítása
b) az Egyesület céljai és feladatai közé tartozó tevékenységek meghatározása
c) az éves költségvetés elfogadása
d) az éves közhasznúsági jelentés elfogadása, a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása,
e) a tagdíj megállapítása,
f) az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság évi beszámolójának elfogadása,
g) nyílt szavazással az elnökség, az elnök, valamint a Számvizsgáló Bizottság megválasztása,
h) az elnökség, illetve annak egyes tagjainak nyílt szavazással történ felmentése, a tagok lemondásának tudomásul vétele,
i) a tag kizárásáról történő döntés, valamint a törlés tárgyában született fellebbezés elbírálása,
j) bizottságok és szakosztályok létrehozása,
k) az Elnökség által létrehozott, az egyesület ideiglenes bizottságainak és tanácsadó testületeinek jóváhagyása,
l) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása.
m) az Egyesület más szervezettel való egyesüléséről, szövetségbe való belépéséről történő döntés,
n) az Egyesület feloszlásának kimondása, döntés a vagyon felosztásáról.
13.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 50 % + 1 fő jelen van, A határozatképtelenség miatt elhalasztott és újra összehívott közgyűlés a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésen kizárólag az elhalasztott közgyűlés napirendjében lehet tárgyalni, és határozatokat hozni.
13.4. A közgyűlés határozathozatal módja: a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 13.2. a) l) m) n) pontjaiban meghatározott döntésekhez a közgyűlés jelenlévő tagjainak 2/3-os szavazattöbbsége szükséges.
13.5. Az egyesület beszámolója és közhasznúsági jelentése jóváhagyásának módja: nyílt szavazás, a jelenlevők 50 % – a + 1 fő elfogadása estén a beszámolót a közgyűlés által jóváhagyottnak kell tekinteni
13.6. A közgyűlési határozatokat az ügyvezető írásban, igazolható módon közli az érintettekkel és az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra
13.7. A közgyűlés határozatait az ügyvezető a határozatok könyvébe helyezi el, a határozatok könyve tartalmazza a döntések időpontját, tartalmát és hatályát, a döntést támogatók, ellenzők, ill. tartózkodók számarányát és lehetőleg személyét
13.8. A Közgyűlés összeférhetetlensége
A Közgyűlés határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
13.8.1. kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
13.8.2. bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
14. Elnökség
Az Elnökséget a Közgyűlés választja.
A közgyűlés a saját soraiból nyílt szavazással 3 évre megválasztja az elnökséget, illetőleg az elnököt, mely időtartam meghosszabbítható.
Az Elnökség 5 tagból áll. Elnökség tagjai: Elnök, alelnök, elnökségi tagok, ügyvezető.
Az Egyesület működését az Elnökség irányítja.
Az Elnökség tagjai sorából az elnök mellé alelnököt választ.
Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben az elnök, vagy akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.
14.1. Az Elnökség feladata, és hatásköre:
a) az Egyesület tevékenységének közvetlen irányítása,
b) közgyűlés előkészítése,
c) tagok felvétele, törlése,
d) ideiglenes bizottságok létrehozása, megszüntetése, átszervezése, e szervek beszámoltatása, ellenőrzése,
e) támogatások elfogadásáról történő határozat meghozatala,
f) a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
g) munkájáról a közgyűlés tájékoztatása,
h) döntés valamennyi olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.
14.2. Az elnökség működése
14.2.1. Az Elnökség évente legalább négyszer ülésezik. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az üléseket az Egyesület Elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző 15 nappal, a helyszín, időpont és napirend megjelölésével.
14.2.2. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.
Az Elnökség a határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
14.2.3. Az elnökségi döntéseket, határozatokat az érintettekkel vagy az elnökségi ülésen személyesen, vagy 15 napon belül írásban közli az elnök, valamint az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal az ügyvezető feladata.
14.2.4. Az elnökség határozatait az ügyvezető a határozatok könyvébe helyezi el, a határozatok könyve tartalmazza a döntések időpontját, tartalmát és hatályát, a döntést támogatók, ellenzők, ill. tartózkodók számarányát és lehetőleg személyét.
14.2.5.. A közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjáról, az egyesület működésének módjáról szóló tájékoztatókat az Egyesület elnöke az Alapszabály 14.2.3. bekezdése alapján hozza nyilvánosságra. Az ügyvezető, az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban való betekintés lehetőségét köteles biztosítani bármely érdeklődő számára az egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban, felügyelet mellett, abban az esetben, ha ez az egyesület vagy más jogát vagy jogos érdekét nem veszélyezteti
14.2.6. Az egyesület működési módját, szolgáltatásainak igénybevételéről szóló tájékoztatóit, valamint beszámolók közléseit az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal az ügyvezető feladata.
14.2.7. Az Elnökség egyes feladatok ellátásának lebonyolítására ideiglenes munkabizottságokat, továbbá tanácsadó testületeket hozhat létre.
14.3. Az elnökség tisztségviselőinek összeférhetetlensége.
Az elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
14.3.1. kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
14.3.2. bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
14.3.3. Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki
14.3.4. A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
15. Elnök jogai és feladatai
a) Vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,
b) képviseli az Egyesületet
c) képviseleti jogkörét esetenként az ügyek meghatározott csoportjára nézve más elnökségi tagra átruházhatja,
d) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét,
e) irányítja az Egyesület gazdálkodását,
f) kizárólagos munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett,
g) az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az alelnökkel együttesen gyakorolja,
h) akadályoztatása esetére két elnökségi tagot bankszámla feletti rendelkezéshez utalványozási és képviseleti aláírási jogosultsággal ruház fel,
16. Az Egyesület elnökségi tagjainak jogai és kötelezettségei
a)rendszeresen és tevékenyen részt vesznek az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
b) közreműködnek az egyesületi határozatok előkészítésében és meghozatalában,
c) közreműködnek a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtás ellenőrzésében,
d) jogosultak és kötelesek az Egyesület tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a tevékenységgel kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket kidolgozni, és azt az Elnökség elé terjeszteni,
d) felelősek a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi döntésekért, a határozatok meghozatalánál – véleményeltérés esetén – írásban külön véleményt formálhatnak.
17. Számvizsgáló Bizottság
Az egyesület felügyelő szerve a Számvizsgáló Bizottság, az egyesület gazdálkodását felügyeli.
A közgyűlés háromtagú Számvizsgáló Bizottságot választ, amely tagjai sorából elnököt választ.
a) a SzVB ügyrendjét maga állapítja meg, tevékenységéért a közgyűlésnek felelős
b) évente legalább egyszer ülésezik, az ülések nyilvánosak, az üléseket az elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző
15 nappal, a helyszín, időpont és napirend megjelölésével.
c) ) az SzVB ülése akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.
d) az SzVB határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, nyílt szavazással, szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt.
17.1. A Számvizsgáló Bizottság feladata:
a) az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.
b) az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése,
c) a gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányozott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
d) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
e) a vezető tisztségviselőktől jelentés, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatás vagy felvilágosítás esetleges kérése, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba való esetleges betekintés, ill. megvizsgálás.
e) az egyesületi vagyon kezelése és megóvása érdekében a szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
17.2. A Számvizsgáló Bizottság tagja az egyesület elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
17.3. A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
17.4.Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
17.5.Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
17.6.A Számvizsgáló Bizottság tagjainak összeférhetetlensége
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
III. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona
Az Egyesület nem folyatathat elsődlegesen gazdálkodási tevékenységet és ennek érdekében következetesen törekszik is arra, hogy tevékenységében és vagyonában ne a gazdasági tevékenység és az ebből származó bevétel legyen a meghatározó.
18. A gazdálkodás általános szabályai
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
18.1. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, az alapszabályban meghatározott tevékenységre kell fordítania.
18.2. Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásba. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
18.3. Az egyesület által nyújtott célszerinti juttatások bárki által megismerhetők.
18.4.Az egyesület felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, ill. az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – célszerinti juttatásban nem részesítheti
19.1.Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
19.2. Színlelt pályázat a célszerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
20.1. Az egyesület váltót, ill. más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
20.2.Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
20.3. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, ill. hitel törlesztésére nem használhatja fel.
21. Az egyesületnek befektetési tevékenység folytatására befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés fogad el.
22. Közcélú adománygyűjtés szabályai
22.1.Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, ill. más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
22.2.Az egyesület nevében, vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület elnökségének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető
23. Nyilvántartási szabályok
23.1. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, ill. vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani
23.2.Az egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
23.3.Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni
24. Az Egyesület bevételi forrásai
24.1. Az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól az egyesület közhasznú céljaira, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, ill. adomány.
24.2. A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
24.3. Egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
24.4. A szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel.
24.5. Tagdíj.
24.6. Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.
24.7. Vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
25. Az egyesület költségei
25.1. A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
25.2. Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
25.3. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
25.4. A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
IV. A beszámolási szabályok
26.1. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
26.2. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
26.3. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót
26.4. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, ill. abból saját költségére másolatot készíthet.
26.5. A 26.3. bekezdés a pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
V. Az Egyesület megszűnése
27. Az Egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja,
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
28. Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, ill. közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan rendezni
Záró rendelkezések
Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv, továbbá a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
Ezen Alapszabályt az Egyesület a 2001. március 28.napján összehívott évi Rendes Közgyűlés és a május 16. napján összehívott Rendkívüli Közgyűlés szavazta meg.
Ezen Alapszabály 10, azaz tíz számozott oldalt tartalmaz.
Budapest, 2001. május 16.
Egyesületünk alapszabálya letölthető pdf formátumban:
