1995 áprilisában alapították az Ybl Egyesületet az  Ybl Miklós Műszaki Főiskola egykori diákjai, Dr. Pozsgay Lajos főigazgató úr és számos tanára.

Az alapítási célok:

  • Ybl Miklós kulturális örökségének – mint nemzeti és európai kincsnek – őrzése, ápolása, munkásságának széleskörű ismertetése, magyar és világépítészet, műszaki kultúra kiemelkedő személyiségeiről, alkotásairól való megemlékezés,
  • Az örökségvédelem-tudatos gondolkodás kialakítása, oktatása, terjesztése.
  • Alkotótáborok, műhelyek, kiállítások, konferenciák, cég-, építmény-, létesítmény-, termék- és árú bemutatók, szervezése.
  • Hagyományőrzés, évfordulók ünneplése, közösséget formáló-összetartó találkozók rendezése.
  • Épített és természetes környezet védelmével kapcsolatos követelmények vizsgálata, elemzése, szakirányú segítése.

az évek folyamán részben átalakultak, illetve az alábbiakkal kiegészült:

  • az Ybl díjas építészek tanácsadói körének létrehozása, a kortárs építészet figyelembe vételével az építőművészek még fokozottabb elismerését és az építőművészet, a művészeti ágak közötti – az Ybl Egyesület 22 évi munkálkodásával is elősegített –  ma már megérdemelt helyét erősíteni.

 

2017 évtől az egykori tagság összetétele is megváltozik, mivel az Alapszabályunk módosításával várunk tagjaink sorába építész- építőmérnöki, tájépítészeti, építésügyi, építészettörténész, művészettörténész, építészeti designer végzettségű, Ybl szimpatizáns minden magyar és nem magyar állampolgárt.

A 22 éves YBL EGYESÜLET  EREDMÉNYEI

  • több száz nyílt ingyenes program, több tízezer résztvevővel ismertetettük meg Ybl alkotásait
  • Ybl szellemiségének, munkásságának megismertetése a 172 műemlékének >  kastély, kúria, birtokhoz tartozó gazdasági épületek, templom, síremlék, városi paloták, bérházak bemutatásával, konferenciák, kastélytúrák és városséták, valamint alkotótáborok keretében, a kor történelmi, társadalmi, néprajzi, szociográfiai, zenei, irodalmi, stb. hátterével, mesterei, kortársai,  munkatársai életművének egyes szegmenseivel együtt

 

Elsőként az Ybl Egyesület kezdte el, ma már „védjegyeink”:

  • a megemlékezések a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, A Magyar Kultúra Napján, Ybl halálának évfordulóján
  • Ybl születésnapjának megünneplése Ybl Miklós és a Magyar Építőművészek és Építőmesterek Ünnepe , a Mívesmester kitüntetés – mívesmesteri tudást megbecsülve, egyaránt ünnepelve a kimagasló kőfaragómestert vagy az Ybl díjas építőművész mestert
  • az u.n „minőségi országbemutatás”, az Ybl konferencia és kastélytúra – a konferencián tárgyalt műemlékek helyszíni szakismertetésével
  • a környezettudatos gondolkodás analógiájára a tudatos kulturális – ingatlanörökség – gondolkodás terminológia bevezetése a köztudatba és a további terjesztése
  • az Ybl Nemzetközi Alkotótábor, a műemlékek védelméhez-helyreállításához elengedhetetlenül szükséges elfeledett mesterségek megismerésével: elméleti és gyakorlati oktatás
  • Szoborünnep, Szobrászművészek és Építőművészek – KözSzobrok és Épületszobrászat rendezvénysorozata
  • az Építészek Világnapját és a Zene Világnapját együttesen ünneplő összművészeti rendezvénysorozat, 2009-ben ezen alkalomból megalapítva az YBL 5ÖS építészekből álló amatőr kamarazenekart
  • a speciális városséták – divatot teremtve (ld. a mai követőket), elsőt 1999-ben: Régi Pesti Zsidónegyed építészeti értékei, majd Ybl budapesti Palotái-Bérházai, stb., először a „Palotanegyed” szóhasználatot alkalmazva
  • városséták mozgás – és hallás – károsultak részére, angol és német nyelven
  • a kortárs építőművészeti stúdiók, műhelyek bemutatása, kiemelkedő projektjeik helyszíni bejárása

 

YBL BICENTENÁRIUM 2014

  • 2009-ben az Ybl Egyesület ötlete alapján kezdeményezte és kérelmezte, hogy Ybl Miklós 200. születésnapja évében, 2014 legyen az Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve legyen
  • a MÉSZ Székház ovális termét, , a 2009. április 6-án megalakult Ybl Bicentenáriumi Társaság bicentenáriumi első alakuló ülés helyszínét – az Ybl Egyesület ötlete alapján – az akkori ünnepélyes elnevezése óta Ybl teremnek nevezik
  • az Ybl Egyesület kezdeményezte, kérelmezte és „kijárta” a Belügyminiszternél és az Opera vezetőségénél, hogy az Ybl díj átadás Ünnepe – megalapítása, 1953 óta először – legalább egyszer, az Ybl Bicentenárium évében az Operaház színpadán történjen
  • 163 programot valósított meg az Ybl Egyesület intézményi-, infrastrukturális-, PR és marketing háttér nélkül, mindenféle személyi juttatás nélküli, nem munkaidőben történt munkavégzéssel
  • az összes program helyszíne Ybl műemlék volt
  • az Egyesület 16 emléktáblával növelte – a biztos 76 Ybl műemléken, az eddigi 5 – Ybl nevét fémjelző táblák számát
  • az évtizedek óta, az Ybl „rokonokkal” ápolt jó kapcsolatunk mellett, minden eddigi vélekedéssel ellentétben, kikutatta és bemutatta az eddig ismeretlen, Ybl Miklós egyenes ágú magyar, osztrák és norvég állampolgárságú leszármazottait
  • az Ybl Egyesület tette fel 15 éve először, majd éveken át az általa az Ybl szobornál a „Mi lesz veled Vár bazár?” kérdést, Ybl Bicentenáriumi Társaság a legfontosabb bicentenáriumi feladatának és célkitűzésének határozta meg a Várbazár rekonstrukciót, a néhai Kormánybiztos Huszárkapitány véleménye szerint ezzel hozzájárulva a rekonstrukció megvalósulásához