Budapest rohamos fejlődésével, a dráguló telkek értékének minél jobb kihasználása, a tőke kiuzsorázó céljai szolgálatában, a 70-es évektől kezdve Ybl Miklósnak nem egyszer kellett négyemeletes bérházat terveznie. Az egyik efajta épület a Múzeum krt. 19. sz. alatti négyemeletes Grimm-ház, mely eredetileg az első Roth-ház volt. Róth Henrik üveges mester, Róth Miksa üvegtervező édesapjának a bérpalotája. Ybl épületeinek üvegező munkáit ő készítette az 1870-es években. Falfülkék sorával kialakított elegáns kapualj vezet a szobordíszes lépcsőházig.

Az öttengelyes épület az udvarán látható sgrafitto-díszítés évszáma szerint 1874-ben készült el. A homlokzat stílusán még bizonyos román és hellenista nyomok csillannak fel. Az előbbiek a főpárkányt tartó kiskörívek, melyek a ferencvárosi templomon is föllelhetők, hellenisták viszont a ház antik jellegű díszei. Ybl ezúttal a földszintet és az alárendelt félemeletet foglalta össze magas talapzaton álló, a kelleténél nagyobb, vájolt pilaszterekkel. Fölötte a 3 emelet falai vörös nyerstéglából valók, csak a profilok vakoltak. A második és harmadik emelet ablaksorai függőlegesen egymásra épültek, az előbbieknek ajtószerű a kiképzése, háromszögletű orompárkánnyal és bábos előugrással. Ezeket ismét övpárkány zárja le, majd lazán elhelyezett pilaszterek között a negyedik emelet kisebb, füles nyílásai. A fogazatos, akantuszgyámos főpárkány fölött az eresztető a magasan emelkedő falhoz támaszkodik. Egyetlen köríves nyílás sincs a homlokzaton, még a jobb szélen lévő kaput is gerenda zárja le. Az épület udvarának a Múzeum körúttal párhuzamos oldalát háromnyílásos loggia élénkíti alul dór, a negyedik emeleten ion oszlopokkal. (most beüvegezve) A szemben lévő negyedik oldalon pedig emelet-magasságban fal zárja le gazdag sgrafitto-díszítéssel s a földszinten, középen csigás falikúttal. A homlokzat még nem teljesen érett, arányai sem szerencsések. Terve tiszta reneszánsz jellegű volt.

(forrás: Ybl Ervin: Ybl Miklós, Budapest 1956)