A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélyát Mária Terézia testőre, Gróf Lónyay János óbester (ezredes) építtette, miután hazatért az udvarból és a Magyar Királyi Nemesi Testőrség szolgálatából.  A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával készült 1787 után.
Ybl Miklós tervei alapján  1880 körül bővítették:  emeletes, oromfalas szárnyépületekkel , így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott.  Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastély kuriózuma a díszterem freskója, amelyet az eperjesi származású, bécsi Akadémián tanult Wurtzinger Mihály , a kastély építtetője készített 1797-ben, az épület terveit és önmagát is megjelenítette. Az épület nyaranként művészeti rendezvényeknek ad otthont.