A VÁRKERT BAZÁR TÖRTÉNETE

A Várkert Bazárt életre hívó gondolat az volt, hogy a rohamosan fejlődő, élénkülő pesti Duna-part pezsgő életét a budai oldalon is meghonosítsa, a Vár felőli oldalon a Királyi kertek méltó lezárását hozza létre, sőt, az üzletekkel hatékonyan tehermentesítse az építkezés költségvetését. Tervezése 1874-ben indult Reitter Ferenc vázlataival, a beépítés alapgondolata tőle származik. Még abban az évben kiadták a feladatot Ybl Miklósnak, akire a markáns elképzelés építészeti megfogalmazása várt.

A király a lakóhelyéről látni akarta a Duna-partot, ezért magasabb beépítésre, valamifajta konkrét funkció elhelyezésére nem volt mód. Még a földszintes lakóépületek létesítésének lehetőségét is elvetették, mert a kémények füstje zavarta volna a vári lakókat. Ybl tehetsége ily módon funkcionális kötöttségek nélkül szárnyalhatott, és hozta létre a nemzetközileg is páratlan épületegyüttest, amit mai, lepusztult állapotában sem lehet eléggé csodálni. A homlokzati sgraffitók:Than Mór és Scholz Róbert; a szobrok: Fessler Leó, Huszár Adolf, Schröffl Ármin és Zsolnay Vilmos; a díszes vasrácsok: Jungfer Gyula munkáját dicsérik.

1875-ben kezdődött a kivitelezés, és 1883-ra elkészült a mű. A “projekt” az első gondolattól a megvalósulásig 9 év alatt lefutott – tervezéssel, engedélyeztetéssel, tendereztetéssel, kivitelezéssel együtt.

A Várkert Bazár egész eddigi története során az maradt, aminek épült: ékszer a Duna partja és a Vár között, amely azonban semmilyen használati értékkel nem rendelkezett és most sem rendelkezik. Élő és közvetlen kapcsolatát a Dunával a forgalom növekedése megszakította, az üzletek sohasem működtek igazán, a bazárba műkereskedők helyett szobrászok és festők műtermei költöztek, a vízhordók lépcsője helyett szívesebben használják a siklót, a pezsgő élet megteremtésére irányuló törekvés kudarcba fulladt.

1962 és 1983 közötti időszakban élte legaktívabb korszakát, amikor a Budai Ifjúsági Parknak, a közismert „Ifipark”-nak, a magyar rocktörténet kiemelkedő helyszínének adott otthont, az utolsó időszakban már korlátozott használattal, részben balesetveszélyes és leromlott állapotban. A területet 1983-ban lezárták.

Budai Ifjúsági Park

Budai Ifjúsági Park

1961

1961

Konkrét állami akarat és finanszírozás hiányában az egyre gyorsuló állapotromlásnak napjainkig semmi sem szab gátat. 1996-ban kormányhatározat született, mely szerint magántőke bevonásával kell a Várkert Bazárt hasznosítani. A folyamat eredményeképpen 2004 decemberében a kanadai illetőségű Foundation Kft. a Bánáti+Hartvig Építésziroda tervével jogerős építési engedélyt kapott az épületegyüttes bővítésére és a műemléki épületrészek felújítására. A munkálatok elkezdődhettek volna, azonban részben a közvélemény nyomására, részben az érdekelt szervezetek egyet nem értése következtében a vonatkozó végleges hasznosítási szerződés nem került megkötésre, a privát tőke bevonására tett kísérlet nem járt eredménnyel. 2005 és 2011 között gyakorlatilag semmi sem történt a Várkert Bazár ügyében.

Várkert Bazár

Várkert Bazár

2010-2011-ben ismét lendületet kapott az épületegyüttes rekonstrukciójának igénye a teljes Vár-terület tudatos, látogató barát és kulturális értékmegőrző/teremtő tervezésének részeként. A megváltozott elképzelések alapján, a szakmai-társadalmi párbeszéd megindításának igényével a Bánáti+Hartvig Építész Iroda új, radikálisan csökkentett beépítésű, de az épületegyüttes további önfenntartását lehetővé tevő tervet készített.

Az új tervek kiemelt figyelmet szentelnek azon közlekedési kapcsolatok létrehozásának, melyek előre vetítik az épületegyüttes látogatottságát, vitalitását. A Vár és az Ybl tér között teremt intenzív, látványos kapcsolatot a Cortina fal melletti sikló víziója, melyet egy dunai kompjárattal összehangolva megvalósítható a pesti rakparttal való közlekedési kapcsolat. Az ily módon a város vérkeringésébe bekapcsolt épületegyüttes közfunkciók számára teremt ideális teret. A tervekben múzeumok, Nemzeti Szalon, turisztikai információs központ került a bazársor mögé, ezek felett, a teraszokon a gyönyörű panoráma potenciálját kiválóan hasznosító éttermek, kávézók létesülnek. Fontos tájépítészeti szempont az Ybl korabeli kertek helyreállítása, és a Várlejtő ösvényeivel való kapcsolat megteremtése. Az életre keltett terület által vonzott gépkocsiforgalmat mélygarázs szolgálja ki.

Várkert Bazár

Várkert Bazár

A 2014-re tervezett helyreállításról a napokban várható Kormányzati döntés.

Bánáti+Hartvig Építész Iroda