Megemlékezés A KULTÚRA NAPJÁN
Ybl halálának 123. évfordulójáról
a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

Snell György protonotárius kanonok, c. apát,
a Szent István Bazilika plébánosa, EKIF igazgató, a Szent Jobb őre és
Ráday Mihály
Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Nemzeti Panteon Alapítvány társelnöke
mondott imát illetve beszédet

a képviselők koszorút helyeztek el
a Szent István Bazilika, a Fejér Megyei Építészek Kamarája,
a Nemzeti Panteon Alapítvány és az Ybl Egyesület nevében

a megemlékezés keretében
A Kiállított tárgy maga az épület programsor keretében
a Ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomot bemutatta
Andrássy Dorottya művészettörténész

a fotókat Bélavári Krisztina készítette
a Lechner Tudásközpont munkatársa

2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve
Ybl Emlékév Hivatalos Megnyitója

az emlékévet megnyitotta
Dr. Szaló Péter H. Államtitkár
BM Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi H. Államtitkárság

Tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Polgármester-helyettes úr, Excellenciás urak, kedves jelenlevők!

Van-e méltóbb hely az emlékezésre és a tiszteletadásra, mint egy templom? Aligha! De többszörösen így van, ha Ybl Miklós emléke előtt hajtunk fejet a Bazilika, a fóti valamint sok más hazai templom és e templom alkotója előtt. A templom a szakrális építészet nem csupán az építészet egy sajátos területe, hanem annál jóval több. A templom építészet lényege egy kitüntetett hely teremtése, ahol az ember vall az élet természetfeletti lényegéről, ahol a mindennapjait élő földi ember az égre tekint, beismeri kicsinységet, de egyben önmagát is a feljebbvalóhoz köti. Helyet teremt neki a szentélyben, ahova nem is léphet földi halandó és a szolgálók is csak tiszta szívvel. A templom a tér mindig egy kiválasztott pontjára épül, egymást követő kultúrák bizonyítják ezt, hogy a templom alapítása és építése a hely megszentelése. A templom tornya, az axis mundi, az égre mutató világtengely messziről hirdeti, hogy e hely áttöri a földi világ határát, az égre, a szellemi világgal teremt elő kapcsolatot. Ünnepi lélekkel lép be ide az ember, lecsendesítve nyüzsgő gondolatait és ünnepi lélekkel léptünk be mi is Ybl Miklós halála napján. Nem a fájdalom hozott ide bennünket, hiszen a szeretet hálója már igencsak vékonyka egy évszázad múltán a személyes kapcsolat hiányában. A tiszteletadás vágya és kötelessége, hogy fejet hajtsunk előtte, a magyar építészet e kimagasló alakja előtt. Alkotásai a magyar építészet legbecsesebb emlékei, a főváros arcának meghatározói es különösen itt a Ferencvárosban, a Bakács téren, ahol a formálódó, de még széteső polgár városban létrehozta a kerület e szellemi központját, szent helyét. Mi emlékezők, jelenlétünkkel bizonyítjuk a halhatatlanság tényét, hogy Ybl Miklós mestert művei kiemelték az időből, a mulandóságból. A 200 éve született mester életművének egy egész évet szentelünk, hogy személyét és jelentőséget felismertessünk az ország egészével. Mindezt elsősorban Szmodits Júlia asszonynak, az Ybl Egyesület elnökének köszönhetjük, aki évek óta fáradhatatlanul küzd e nemes célért. Köszönet érte! A mai nappal az emlékév megkezdődik es egy rendkívül izgalmas eseménysorozat indul meg. Szentelje meg a mai szertartás az emlékévet! Legyen a jelen esemény meghatározó lelki élmény az egész évre! Az Ybl Bicentenáriumot ezennel megnyitom!

2014. január 22.

dr. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes
köszöntőt mondott
Tarlós István Főpolgármester nevében

Tisztelt Államtitkár Úr ! Tisztelt Plébános Atya! Kedves Barátaim!

Minden jeles évforduló nem csak emlékezés, hanem az értékek számbavétele is. Az idén 200. esztendős Ybl Miklós Budapest egyik legbecsesebb, sokak által tisztelt történelmi személyisége. Munkássága maradandó, és a jövő számára felbecsülhetetlen kincs. Ybl Miklós építészetét a főváros önkormányzata, Budapest építészei, minden várost szerető ember a város egyik legnemesebb értékeként tartja számon. Ybl pályája sokszínű volt, tapasztalatait és tudását rangos német és itáliai iskolákban szerezte, élete során sokhelyütt és sokat épített. A krónikákból azt is tudjuk, hogy a kor géniusza, Széchenyi István a többi között azzal a feladattal bízta meg, hogy cenki birtokára templomot építsen. Munkássága azonban Budapesten csúcsosodott ki, és a 19. századi nagy építészeti hullám, a historizmus európai rangú képviselőjévé vált. Fővárosi épületeit hosszan lehetne sorolni. Tehetsége rendkívüli volt. Nem véletlen, hogy Podmaniczky Frigyes ragaszkodott hozzá, hogy a budapesti Operaház építési munkáival Ybl Miklóst bízzák meg. A közel egy évtizedig tartó építkezés során sokan megtapasztalhatták azt is, hogy nem csak kiváló tervező, hanem kőfaragónak, sőt még ácsnak is nagyszerű, és még élete delején is szívesebben volt az építkezésen, mint az irodájában. Miként kortársai feljegyezték: „képes volt megszólaltatni a követ”. Jókai Mór rajongva tisztelte, és el sem tudta képzelni, hogy más rakja le a majdani nemzeti Pantheon alapkövét. Ybl korának megbecsült személyiségeként vált a főrendi ház tagjává, és kapott számos elismerést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ybl Miklós palotái Budapesten egyszerre jelentik a ragyogó értéket, a nemes hagyományt és az építészet eljövendő céljait. Életútja jó példa arra, hogy a jeles korok és a nagy személyiségek miként találhatnak egymásra. A Szent István-bazilikától a Fővámházig és e templomig, ahol most vagyunk, számos híres épület őrzi művészetét, mind különálló alkotás, és önmagában is jellegzetes. A klasszikus építészeti célok követése mellett Ybl modern eszközöket is használt, ismerte és alkalmazta az öntöttvas szerkezeteket és a térelemek sokaságát. Építészetében elragadó a formák és színek összhangja, a tér és az épület kapcsolata. Budapest vezetésének szent célja, hogy ezeket az értékeket megóvja. Ennek jegyében kerül sor az egyik legérdekesebb Ybl-alkotás, a Várkertbazár megújítására. Az a szándékunk, hogy felszámoljuk a rossz korok hagyatékát, amely csupán kihasználni, lelakni igyekezett az építészeti műalkotásokat. Így maradunk hűek a városépítő Ybl Miklóshoz, aki a fővárosi képviselő-testületben és közmunkatanácsban kamatoztatta tudását és tapasztalatait, és bízta az utódokra örökül. Gyakorlatias ember volt, aki szerette a szépet és nemeset egyaránt, de mindig szem előtt tartotta az épület célját, rendeltetését.

Tisztelt Barátaim!

A régi klasszikusok úgy tartották, hogy az építészet megfagyott zene. Ybl Miklós 19. századi építészete azonban most is muzsikál a szívekben. Őszintén kívánom, hogy az emlékév során bejárva az általa felépített nemes épületeket, szép házakat, templomokat, felidézve azok történetét és mindenekelőtt megóvásukról gondoskodva, a nemzetközi rangú magyar építészet folytassa azt a küldetést, amit nagy elődünk hagyott ránk. Budapest közönsége hálával és szeretettel emlékezik nagy építőjére.