Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Az Ybl egyesület 2011 -ben a KÖH-től kapott egy az egyben a  listát tette fel.

Tudjuk, hogy hibás, de számtalan kérés ellenére mai napig nem kaptuk meg a javított listát.

Az Ybl egyesület a hivatalos listát nem változtathatja meg.

Békéscsaba kápolna   A kápolna előcsarnokos, kétszintes főhomlokzattal, poligonális szentélyzáródással, cserépfedéssel, kis harangtoronnyal képzett. A főhomlokzata félnyeregtetős előcsarnokának középtengelyében félköríves záródású ajtó nyílik, a külső járószinttől hat lépcsővel emelkedve. Romantikus. 1854 és 1860 közt épült, tervezője Ybl Miklós.
Békéscsaba Wenckheim kastély Gerla, Bimbó utca – Jázmin út – Marx tér – Sport utca U alaprajzú, földszintes kastély, Ny-i szárnyában kápolnával. Romantikus. Épült 1854 és 1860 közt, tervező Ybl Miklós.
Szabad-kígyós Wenckheim-kripta Major – 18. Trsz.: 11018. A kripta görögkereszt alaprajzú, dór portikusszal, klasszicista, Czigler Antal, 1844, bővítése Ybl Miklós. Belsőben Gr. Wenckheim József Antal ólomkoporsója, valamint több családtag koporsója, fölötte relieffel, a család francia nevelőnőjének koporsója vasveretes akanthuszlevél dísszel. Épült 1860 körül.
Alcsútdoboz pálmaház Arborétum Hármas tagozódású, hosszanti elrendezésű földszintes kétszárnyas, szimmetrikus, dongaboltozatos, felülvilágítós épület romjai (Trsz.: 1591) Épült 1882-1883-ban, építész: Ybl Miklós.
Ercsi Eötvös-obeliszk Kápolna-dűlő Trsz.: 9478. A Szapáry-kápolna szentélye mögött: a temetőből ide helyezett hasáb alakú talapzatra állított feliratos obeliszk, rajta Eötvös József domborművű arcképe, 1879 (építész: Ybl Miklós, szobrász: Szász Gyula).
Budapest IV. ker. templom Árpád út 197-199. Épült 1882-1888 között Ybl Miklós tervei alapján romantikus-historizáló stílusban.
Budapest IV. ker. melléképületek Árpád út 197-199. Plébánia: épült 1882-1888 között Ybl Miklós tervei alapján romantikus-historizáló stílusban.
Budapest IV. ker. gyermekmenhely Árpád út 197-199. Épült 1882-1888 között Ybl Miklós tervei alapján romantikus-historizáló stílusban.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 36. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 42. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 32. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 34. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 44. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 38. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Budapest VI. ker. lakóház Andrássy út 40. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.
Kecskemét Ev. templom Arany János u. Utcavonaltól beljebb, szabadon álló, görögkereszt alaprajzú templom, a keresztszárak fölött nyeregtetővel, a négyezet fölött sátortetővel és hasáb alakú, Vendramin-ablakos fiatoronnyal. A keresztszárak összemetsződéseiben alacsonyabb, négyzetes alaprajzú, félnyeregtetős térbővületek. Az ÉK-i oldalon négyzet alaprajzú, nyeregtetős előépítmény, a DNy-i homlokzat nyeregtetős előcsarnokán néhány lépcsőfokkal megemelt bejárat. Kereszt- és dongaboltozatos belső tér, a három keresztszárban öntöttvas oszlopokkal alátámasztott fakarzat. Berendezés: jellemzően 19. század második fele; oltár és szószék: 1863; padok: 1940; két, mázas kerámia betétes, öntöttvas kályha: 19. század vége; táblaképek: 20. század. Az evangélikus gyülekezet 1857-es határozata alapján épült 1862-1863-ban (építész: Ybl Miklós, kivitelezők: Halász István, Gaál József, Nemcsik Pál). Homlokzatát még a 19. század végén üzletsorral elfedték, amit 1984-ben bontottak le.
Békéscsaba Városháza Szent István tér 7. Városháza, késő romantikus és kora eklektikus, 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint. A tér felőli főhomlokzatot Ybl Miklós tervezte. Emeletes, tornácos. Reprezetatív négyszögű udvara eredetileg U alakú volt, 1927-ben Benkó András tervei szerint bővítették. Hátsó udvarában boltozott, 1800 körüli istálló áll. (A négyszögudvarban nyírt kerti növényzeti kompozíció.)
Gyula Árvaház (diákotthon) Kossuth utca 26. Volt árvaház, ma diákotthon, neoreneszánsz-eklektikus, építette Wenckheim Krisztina 1874-1875 között. Tervezte Ybl Miklós. Az épület főhomlokzata 2+1+2+1 tengelyes.
Doboz Zabsilós magtár Vésztői út 12. Zabsilós magtár, romantikus, épült 1863-ban, tervezte Ybl Miklós. A 7 tengelyű magtár hosszoldalának közepén a zabsiló diadalívvel kapcsolódik. A magtár belsejében egymást elkerülő kettős feljáró van.
Kétegyháza Andrássy-Almásy-kastély Gyulai u. 15. Barokk-copf stílusú. Épült 1742-ben. 1800 körül és 1859-1860 között Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban bővítették.
Szabad-kígyós Wenckheim-kastély Tangazdaság 22-23. A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A személyzeti és a konyhaépület is emeletes. Neoreneszánsz-eklektikus stílusú. Épült 1875-1879 között, tervezte: Ybl Miklós.
Sátoralja-újhely Kazinczy mauzoleum Ybli Miklós utca 1. Parkban szabadon álló négyzetes alaprajzú, kváderkövekből épült, lépcsősorral övezett, ókori görög templomokat utánzó épület, K-i és Ny-i oldalán timpanonnal koronázott portikusszal. Neoklasszicista. Épült 1862-ben, tervező Ybl Miklós. Kertje védett.
Székesfe-hérvár Lakóház Vörösmarty tér 4. Zártsorú beépítésben álló, téglalap alaprajzú, kétemeletes, nyeregtetős lakóház. Utcai homlokzatán megemelt oromzattal lezárt középrizalit, és két oldalrizalit. A középrizalitban bejárati kapu, felette kovácsoltvas korlátú erkély. Nyílásai a földszinten szegment-, az emeleten félköríves záradékúak, jellemzően kapcsoltak. Romantikus. Épült 1860 körül, építész Ybl Miklós?.
Fehérvár-csurgó Károlyi-kastély Petőfi u. 2. Szabadon álló U alaprajzú kastély. Park felőli főhomlokzatát enyhe kiülésű középrizalitban álló óriáspilaszterek tagolják, udvari homlokzatán íves középrizalit, az oldalszárnyak földszintes részei előtt dór oszlopsoros nyitott folyosók, az attika mögött tetőterasz, DK-i homlokzatszakaszán öntöttvas tornác. A kastély főszárnya az 1786 előtt épült barokk kastély maradványaira épült 1844-1854 között, építész: Heinrich Koch, kivitelező építész: Ybl Miklós. 1910-ben korszerűsítették, 1950-70 között átépítették.
Lovasberény v. Cziráky kastély Belmajor Parkban szabadon álló, U alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes főépületből és emeletes pavilonépületekkel lezárt földszintes mellékszárnyakból álló, manzárdjellegű kontyolt nyeregtetővel fedett épületegyüttes. Főhomlokzatának közepén két szintet átfogó magasságú, ion oszlopos portikusz, timpanonjában a Cziráky- és az Illésházy-címer, architektúráját vízszintes vakolatsávozás és a földszinti ablakok konzolos szemöldökpárkánya jellemzi. 15. század végi előzmények után 1698-ban, 1763 és 1767 között (építőmester: Rieder János) építették át. Mai formáját 1804-1810 között nyerte el (Rieder Jakab). Az udvari szárnyak és sarokpavilonok 1850 körül épültek (építész: Ybl Miklós).
Környe R.k.templom Alkotmány u. Szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel. A főhomlokzaton, és az oldalhomlokzatok első tengelyén gazdag, romantikus vakolat-architektúra. A főhomlokzat középtengelyében lévő bejárat előtt oszlopos, timpanonos kapuépítmény, felette, a főpárkányon, a gróf Esterházy család címere. 18. századi épület leégése után 1865-66 között épült, építész: Ybl Miklós. 1955-ben és 1966-ban helyreállították.
Hódmező- vásárhely R. k. plébánia-templom Andrássy út 11. R.k. templom, barokk-neobarokk, épült 1752-1758 között, bővítették 1860-ban, Ybl Miklós tervei alapján, az egyhajós templom háromhajóssá alakult. Szószék és főoltár barokk, Iznám János 1766-1767 között készítette Szt. István és Szt. Imre szobrait.
Nagycenk R. k. templom Széchenyi István tér R.k. templom, 1860-1864. Tervezte Ybl Miklós.
Paks Daróczy-kúria (általános iskola) Anna u. 16 . Nagyméretű, DK felől támfallal kerített telken utcavonalon álló, U alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület, K-i vége alatt alagsor-pincével. Hosszú, É-i utcai homlokzata tagolatlan. Kerti homlokzatának végein rövid keresztszárnyak, a középtengelyben oszlopos-pilléres, timpanonnal lezárt kocsiáthajtó. Egytraktusos, oldalfolyosós, síkmennyezetes belső. Az 1880-as években Ybl Miklós tervei szerint átalakították, ekkor bővítették a keresztszárnyakkal. 1976. évi felújítása során a belsőt új válaszfalakkal átalakították, az ablakokat az eredetiek mintájára újrakészítették. Az épülettől D-re, a telken áll még a Korniss-kúria (trsz.: 4177.)
Várpalota Kastély Kastélydomb utca Honvédtiszti iskola, volt Zichy-kastély, barokk, 1725. Átépítve romantikus stílusban, Ybl Miklós tervei alapján. Belsőben falképek, barokk, 18. sz.
Tuzsér Lónyay-kastély Ady Endre u. 2 . Volt Lónyay-kastély. A régi várkastély anyagából épült barokk stílusban a 18. sz. utolsó negyedében. Bővítve 1880 körül, Ybl Miklós tervei alapján. Dísztermében mennyezetkép, 1790. Wurtzinger Mihály műve, a könyvtárteremben is feltehetőleg az ő által
Fót Volt Károlyi kastély Vörösmarty Mihály tér 2. Szabadon álló, egyemeletes, nyeregtetős épület. Kertre néző főhomlokzata közepén hat ión oszlopos háromszögű oromzatos oszlopcsarnok áll négylépcsős talapzaton, a homlokzatot falpillérek tagolják. Barokk eredetű, klasszicista. Épült 1830 körül. Valószínűleg Pollack Mihály tervezte. Átalakítva romantikus stílusban 1860 körül, Ybl Miklós tervei alapján. Kertje védett.
Fót Római katolikus templom Vörösmarty u. Háromhajós, homlokzatán és s szentély felől is toronypáros, félköríves szentélyzáródású épület. Bejárata előtt rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos tér, bejáratához magas lépcsősor vezet. Nyitott bejárati csarnoka félköríves oszlopbélletes bejárattal, az egyenesen záródó keretelt kapu fölött félköríves timpanonban a Három királyok hódolatát ábrázoló dombormű. Romantikus. Épült 1845-1855 közt,tervezte: Ybl Miklós.
Fót Római katolikus plébániaház Vörösmarty u. 2. R.k. plébániaház, 1855. Tervezte: Ybl Miklós.
Gödöllő Királyi váróterem Állomás utca 1-2. MÁV felvételi épület, volt királyi váróterem, eklektikus, 19. sz. második fele. Tervezte: Ybl Miklós.
Kóka Római katolikus plébániaház Kossuth u. 63. R.k. plébániaház, klasszicista, 1845. Feltehetőleg Ybl Miklós tervezte.
Tura Schossberger-kastély Kossuth u. Volt Schossberger-kastély, eklektikus, 1883. Építette: Ybl Miklós.
Ikervár Batthyány-kastély Gróf Batthyány Lajos u. 2 . Fiúnevelő intézet, volt Batthyány-kastély, barokk eredetű, korai neoreneszánsz, 1847. Feltehetően Ybl Miklós és Pollách Ágoston alkotása. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. végén. Belsőben romantikus falfestés a 19. sz. közepéről. Kastélypark
Parád Cifra istálló (Kocsimúzeum) Kossuth u. 217. Parádfürdő településrészen a Tarna patak D-i oldalán álló, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, mozgalmas tömegformálású, gazdag részletképzésű, favázas-, tégla- és kőarchitektúrás épület középrizalittal, D-i végén emeletes épületrésszel, hangsúlyos, homlokzat elé nyúló, díszes ácsszerkezetű oromzatokkal, tetőfelépítménnyel. Épült a 19. század második felében, tervező: Ybl Miklós.
Parádsasvár Károlyi-kastély (Kastélyhotel Sasvár) Kossuth Lajos u. 1. Parkban, szabadon álló, egy udvar három oldalán U alakban emelkedő épületszárnyakból álló együttes. A kétszintes, beépített padlásterű főépület tömegéből négyzetes alaprajzú, legfelső emeletén loggiás torony és egy kisebb, kör alaprajzú lépcsőtorony emelkedik ki. A homlokzatot változatos kiülésű, kapcsolt ikerablakokkal megnyitott rizalitok tagolják, köztük nyitott, kőmellvédes terasz. A főbejárat a dór fejezetes pilaszterekkel tagolt, magas attikával hangsúlyozott kapurizalitban. A kapuszárnyak fölötti lunettában a Károlyi és Zichy család címere. A kerek lépcsőtoronyból a park felé kváderezett keretezésű, félköríves kapu nyílik, zárókövén a Károlyi címerrel. 1827-29-es fürdőház helyén 1880-82-ben épült, építész: Ybl Miklós. 1950-ben átalakították.
Nagymágocs Magtárépület Szentesi út 9. Zabsilós magtár, romantikus, épült 1850 körül, tervezte: Ybl Miklós. A zabsilók a magtár négy sarkában vannak, a középrizalit oromzatos. Raktér földszint + két emelet + tetőtérben. Párja Csabacsűdön van.
Szabadkígyós Uradalmi magtár Wenckheim major Uradalmi magtár, romantikus, épült 1860 körül. Tervezte Ybl Miklós.
Bélmegyer Wenckheim Béla vadászkastélya Fáspuszta Nevelőotthon, Wenckheim Béla volt vadászkastélya, romantikus, épült az 1850-es években. A csúcsíves irányzatú épületet Ybl Miklós tervezete. A gazdag tömegtagolású kastély egyemeletes, nyolcszögletű saroktornya kétemeletes. Belsejében a földszinten kazettás famennyezetű ebédlő található.
Szilvásvárad Erdődy-Pallavicini kastély Park u. U alaprajzú, egyemeletes, részben tetőtér beépítéses, manzárdtetős épület, kis kiülésű, timpanonnal záródó középrizalittal és oldalrizalitokkal. Bejárata előtt félköríves alaprajzú, báboskorláttal lezárt terasz, Ny-i homlokzata előtt nagyméretű terasz, támfalakra támaszkodó, kovácsoltvas és kőbábos mellvéddel. Épült 1860-ban, építész: Ybl Miklós. A 20. század elején átépítették.
Dömsöd Kripta Előre utca 30. Kripta. Készült Ybl Miklós tervei szerint.
Kondoros Batthyány-Geist-vadászkastély Geist-Csákó Kastélypark Volt Batthyány, majd Geist-vadászkastély, romantikus, épült 1852-ben, valószínűleg Ybl Miklós tervei szerint. A H alakú épület egyik szárnya emeletes öntöttvasoszlopos loggiával, a másik szárny oromzata svájci faoszlopos. A kastélyhoz csatlakozik az
Orosháza Geist Gáspár-kastély Kiscsákó, Gáspártelek Volt Geist Gáspár-kastély, elővárosi eklektika, épült 1880 körül, tervezte Ybl Miklós. Tornyos, földszintes épület, párkánytartó fakonzoljai között vadásztémájú sgraffitoképek, nagyterme kazettás famennyezettel. Parkja elenyészett.
Csabacsűd Zabsilós magtár Nagyráta major Zabsilós magtár, romantikus, épült az 1850-es években, tervezte Ybl Miklós. A négy zabsiló a magtár négy sarkában kapott helyett. A középrizalit oromzatát elbontották. Az épület párja Nagymágocson van. A szarvasi Állami Tangazdaság kezeli.
Verőce Sturm Ferenc-nyaraló VERŐCEMAROS, Nógrádverőce, Árpád u. 58. Volt Sturm Ferenc-nyaraló, épült 1889-ben, Ybl Miklós tervei szerint, eklektikus. Lakások, iroda.
Kajdacs Sztankovánszky-mauzóleum József Attila utca Ligetes dombon szabadon álló, lépcsősoron keresztül megközelíthető, téglafalazatú, négyzet alaprajzú, három oldalán belül félköríves, kívül poligonális fülkékkel bővített mauzóleum, bejárati oldalán oszlopos, Sztankovánszky-címeres, oromzatos portikusszal, a kapu feletti ívmezőben Krisztust ábrázoló domborművel. A fülkepoligonok külső oldalai előtt kő fedlapok alatt a Sztankovánszky család sírhelyei, a homlokzati falakba illesztett kőtáblákra vésett feliratokkal. A középrész felett nyolcszögű kupoladob csegelyes kupolával, az oldalfülkék felett félkupolák. Festett, stukkódíszes belső, kismozaik padlóburkolat. Építéskori berendezéséből csak a padok és az oltár fa építményének alapja maradt meg. Sztankovánszky Imre (1798-1873), Tolna vármegye főispánja emlékére építtette fia, Sztankovánszky János (építész: Ybl Miklós és Ney Béla; kivitelezte: Sommer Béla kőszobrász, Kratzmann Ede üvegfestő, Scholtz Antal festő és Minnich oltárfaragó). A barokk eredetű Sztankovánszky-kastély (bővítés: 1893; építész: Ney Béla) azóta részben már beépült parkjának végében épült.
Albertirsa Szapáry-sírkápolna Vorosilov u. Szapáry-sírkápolna (r.k.) Ybl Miklós, 1860 körül.
Fót Zárdaépület Vörösmarty Vitéz Mihály tér 4. Volt zárdaépület. Romantikus. Ybl Miklós.
Nagymágocs volt Károlyi-kastély Szentesi u. 2. Volt Károlyi-kastély és melléképületei (istálló, gloriett, barokk kerti szobor, szökőkutak, csónakház, kapusház) és parkja, valamint r.k. templom, 1897. Az épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Szociális otthon.
Békéscsaba Wenckheim-kastély és parkja Gerla, Bimbó utca – Jázmin út – Marx tér – Sport utca Parkkal körülvett területen álló kastély, kápolnával. Romantikus. Épült 1854 és 1860 közt, tervező: Ybl Miklós.
Hódmező-vásárhely Városháza Kossuth tér 1. Kétszintes, téglány alakú, belső udvart közrefogó épület. Neoreneszánsz elemekkel díszített főhomlokzatához az épület síkjából előreugró négyzetes, karcsú torony csatlakozik, melyen a város címere, toronyóra és díszes sisak látható. Ybl Lajos tervei alapján 1892-1893 között épült.
Budapest I. ker. Ház Fő utca 1., Bem József rakpart 1. Kétemeletes, háromhomlokzatos, neoreneszánsz ház, Ybl Miklós, 1867-1869.
Budapest I. ker. Várkert kioszk Ybl Miklós tér A Várhegy K-i lejtőjén, neoreneszánsz pavilonok és lakóépületek együttese, Ybl Miklós, 1874-1879.
Budapest I. ker. Várkert bazár és csatlakozó házak Ybl Miklós tér 2-6., Öntőház utca 11., Sándor Móric lépcső 1. Várkert bazár és csatlakozó házak, neoreneszánsz, Ybl Miklós, 1872.
Budapest I. ker. Szent Imre, volt Rác fürdő Hadnagy utca 8-10., Hegyalja út mentén Rác fürdő. Török medence és kupola, 16. sz. Romantikus medencék, Ybl Miklós, 1864-1870.
Budapest V. ker. Ikerház Zoltán utca 7-9. Háromemeletes ikerház, Ybl Miklós, 1872. Lakóház.
Budapest V. ker. Danubius kút Erzsébet tér Danubius-kút, neoreneszánsz. Ybl Miklós, Brestyánszky Béla, 1880-1883. Kálvin térről áthelyezve, 1957-1958-ban.
Budapest V. ker. Középület Károlyi Mihály utca 12., Reáltanoda utca 1-3. Háromemeletes neoreneszánsz sarokház (Pesti Hazai Első Takarékpénztár, most Fővárosi Vízművek), Ybl Miklós, 1860-1867.
Budapest V. ker. Ház Múzeum körút 7., Magyar utca 8-10. Unger-ház, kétemeletes, két belső udvaros, kéthomlokzatos átjáróház. A homlokzat lizénás, mór motívumsoros díszítésű. Romantikus. Ybl Miklós, 1852.
Budapest V. ker. Görögkeleti görög templom Petőfi Sándor tér 2/b., Galamb utca 4/b. Görögkeleti templom, copf, Jung József, 1794-1801, Ybl Miklós, 1872-1874.
Budapest V. ker. Bazilika Szent István tér R.k. templom, (Szent István-plébániatemplom), neoreneszánsz, klasszicista oldalhomlokzatokkal. Hild József, 1851-1867; Ybl Miklós, 1867-1889; Kauser József, 1889-1905.
Budapest VI. ker. Sarokház Bajcsy-Zsilinszky út 17/b. – Lázár utca 1. Zártsorú beépítésű, nyugati tájolású, saroktelken álló, négyszögletes udvart É-Ny-D irányból trapéz alakban körülvevő, három emeletes romantikus lakóház. Ybl Miklós, 1862.
Budapest VI. ker. Ház Hajós utca 7. Négyemeletes, eklektikus ház, Ybl Miklós, 1886.
Budapest VI. ker. Ház Hajós utca 9. Négyemeletes, eklektikus ház, Ybl Miklós, 1886.
Budapest VI. ker. Terézvárosi r.k. templom Nagymező utca, Király utca Terézvárosi r.k. plébániatemplom, Kasselik Fidél, 1801-1811. Ybl Miklós, 1871.
Budapest VI. ker. Operaház Andrássy út 22., Dalszínház utca 3-9., Hajós utca 4-10., Lázár utca 19. Magyar Állami Operaház, neoreneszánsz, Ybl Miklós, 1875-1884.
Budapest VIII. ker. Régi Képviselőház Bródy Sándor utca 8. Emeletes, neoreneszánsz ház, régi Képviselőház, Ybl Miklós 1865-1867.
Budapest VIII. ker. Sarokház Ötpacsirta utca 4., Reviczky Gyula utca 2. Kétemeletes, eklektikus sarokház, Ybl Miklós, 1867. (Gyulai Pál u. 2. – Rákóczi út 31.)
Budapest VIII. ker. Ganz Ábrahám mauzóleuma Kerepesi temető Ganz Ábrahám mauzóleuma, Ybl Miklós, 1868-1869.
Budapest VIII. ker. Volt Károlyi palota Pollack Mihály tér 10. Volt Károlyi-palota, emeletes, szabadon álló, neoreneszánsz épület, Ybl Miklós, 1863-1865.
Budapest VIII. ker. Volt Festetics palota Pollack Mihály tér 3., Bródy Sándor utca 3. Volt Festetics-palota, emeletes, eklektikus épület, Ybl Miklós, 1862.
Budapest IX. ker. Ferencvárosi r.k. templom Bakáts tér Háromhajós, öt boltszakaszos, keresztházas, poligonális szentélyzáródású, öt tornyos bazilika. Than Mór és Lotz Károly falképei. A főszentély és a kereszthajó alatt kripta. Romantikus. Tervezte Ybl Miklós, épült 1867-1879 közt.
Budapest IX. ker. Volt Fővámház Fővám tér 7-9., Sóház utca 1-9. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, szimmetrikus elrendezésű, két belső udvaros, téglaburkolatos, kőtagozatos emeletes épület. Monumentális előcsarnok és díszlépcsőház. Neoreneszánsz. Tervezte Ybl Miklós, épült 1870-1874 közt.
Budapest IX. ker. Sarokház Ráday utca 18., Erkel Ferenc utca 15. Saroktelken álló, zárt sorba épített, É-i és Ny-i tájolású, két emeletes, trapéz alaprajzú, három belső udvart közrefogó bérház. Neoreneszánsz. Tervezte Ybl Miklós, épült 1875-ben.
Budapest IX. ker. Sarokház Üllői út 17-19., Erkel Ferenc utca 19. Két lakóházból összeépült, U alaprajzú, ÉK-i, ÉNy-i tájolású, emeletes sarokház. Neoklasszicista. Tervezők: Pollack Mihály, 1840., II. emelet Ybl Miklós, 1870.
Budapest I. ker. Volt Királyi palota Szent György tér 6. Királyi palota, épült a 18. sz.-ban. 1896-1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos kibővítették. Mai szintje alatt feltárva a középkori és reneszánsz palota maradványai a 13-15. sz.-ból.
Budapest VIII. ker. Zeneiskola és bölcsőde Nap utca 33., Nagytemplom utca 1-3. Zeneiskola és bölcsőde. Földszintes épület, 1875-1877. Ybl Miklós.
Budapest V. ker. Lakóépület Múzeum körút 19. Lakóépület, eklektikus – neoreneszánsz, 1874. Tervezte Ybl Miklós.
Budapest VIII. ker. Lakóépület Bródy Sándor utca 14., Alekszandr Szergejevics Puskin utca 24. Lakóépület, Ybl Miklós tervei szerint épült 1872-74-ben, palota-bérház céljára.
Budapest I. ker2 Széchenyi-emlékmű és kilátó, park Széchenyi-emlék út A kilátó-építmény eredetileg a millenniumi emlékmű helyén álló, 1895-ben Ybl Miklós tervei alapján emelt ideiglenes kútház és millenniumi emlékmű volt. 1897-ben a Széchenyi-hegyre helyezték át. 1891-ben a fogaskerekű állomás közelében Stróbl Alajostól megrendelt Széchenyi-bronzszobrot állítottak.
Budapest IX. ker. Dlauchy-ház Vámház körút 15. Épült 1864-ben Ybl Miklós tervei alapján historizáló stílusban, átalakítva 1899-ben.
Budapest IV. ker. templom és gyermekmenhely, valamint melléképületeik, illetve kertje Árpád út 197-199. Épült 1882-1888 között Ybl Miklós tervei alapján romantikus-historizáló stílusban.
Budapest VI. ker. lakóházegyüttes Andrássy út 32-44. Tervezte Unger Emil és Ybl Miklós 1872-74 között historizáló stílusban. Épült az 1880-as évek második feléig.