YBL SZOBOR AVATÁS
2016. szeptember

TÓTH DÁVID
szobrászművész alkotása

GRAUSZMANN GYÖRGY POLGÁRMESTER KÖSZÖNTŐJE

…..(feltöltés alatt)

 

YBL EGYESÜLET ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaink!
Kedves Ismerősök és Ismeretlenek!

Ezúttal is megköszönve – örömmel teszek eleget természetesen – az igen megtisztelő felkérésnek.

     Hálás feladat Ybl Miklósra emlékezni hatalmas életműve, mindenki által elismert életpályája miatt. Ybl megítélése egyedülálló: mind a kortársak, az építészek és laikusok, mind pedig az utána jövő generációk magasztalással értékelik a munkáit. Azon ritka kivételek közé tartozik, akik próféták lehettek saját hazájukban, már életében köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett.

     Hadd idézzek AZ ÉPÍTÉSIPAR 1882. december 10-én, Ybl Miklós 50. építészeti évfordulójára kiadott Ünnepi számából „az ő ambitiója, mint valódi nagy művészeké, nem is egyéni hírének, dicsőségének növelése volt, hanem igen is megkedveltetni az építészetet a nemzettel nemcsak, mint szükségletet, hanem mint szellemi újjáéledésének… elengedhetetlen föltételét!”

Ezen ötvenéves évfordulót az egész magyar közélet ünnepelte. Ney Béla munkatársa az 1879-es Vasárnapi Újságban így ír: „A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de Ybl, az alelnök nem beszélt, hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt rámutatva a műre, valaki megszólalt: Ime, ez Ybl toastja….. általános éljenzés tört ki… Az ünnepi vacsorán, egy miniszteri tanácsosnak a mestert köszöntő versének utolsó sora: …Te nem beszélsz, Te megszólatod a – követ!”

      Méltatlan lenne, ha a qualität-ről, épületei minőségéről beszélnék, mert se építésztörténész, se művészettörténész nem vagyok, de a munkájának, műveinek sokszínűségét, mennyiségét, a quantumot talán fel tudom fogni, mint egykori építész.

     Ybl olyan időszakban kap szerepet, amikor a modern polgári Magyarország megteremti életteréhez a miliőt. Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt reprezentálja azzal, hogy nem csak építészeti – kezdetben romantikus, majd neoreneszánsz – remekművek, hanem mindegyik szerepet kap az adott település, regió kialakításában. Épületei otthonná váltak, otthont kapott benne az ember, a család, a közélet, a művészet és Isten.

    Hogy Isten otthonával kezdjem a rövid felsorolását műveinek. A Bazilikán kívül 17 szakrális műremeke, a templomok – Fóti, Bakáts téri, Nagycenki, stb. Az önállóan épült síremlékek: mestere: (mindig tisztelt mestere)Pollack, Batthyányi, Gancz, Szapáry, stb. – vagy a kastélyokhoz épült kápolnák, síremlékek, pld. Wenckheim, Károlyi, vagy önállóan épült kripták, csak párat említve: Széphalmon a Kazinczy, ercsi Eötvös, kondorosi Batthyányi-Geist, stb.

    A művészet otthona az Operaház, a gyönyörűségét mindenki ismeri. Itt kell szólnom arról, milyen technikai újító volt Ybl. Az addig fából készült színpadberendezés helyett – először a világon – a korának legmodernebb technikájával készíttetett öntöttvas hidraulikus színpadi gépezet 100 évig szolgálta az operát, a víznyomással működő kulisszákat mozgató gépezettel ő, honosítja meg a hengerelt öntöttvas általánossá vált alkalmazását. Az operai fűtő-szellőző berendezés technológiája máig korszerűnek számít.

    Legnemesebb építőművészet számos mezőgazdasági és ipari épülete is, kedvencem a Dobozi magtár, mint egy ékszerdoboz. A verőcei, a Duna áradásai ellen emelt kertvégi támfal a maga idejében forradalmi volt.

    A közélet otthonai, az akkori Képviselőház (az előtte lévő Nemzeti Múzeum kerítése, Petőfi, Eötvös szobrok talpazata is Ybl alkotás) a Takarékpénztár és Biztosító épületei és a Fővámház, stb. Utóbbi technikai megoldásai lenyűgözőek: az épületbe, a vízen érkező árukat szállító hajók, a Dunából közvetlenül alagúton keresztül, a felszíni szállítás vonatai, a földszinten futó vasúti sínekre érkeztek. A másik középítmény, a Várbazár építésére Ybl megható indokát, hogy Sissi – ha lenéz a várból, szépséges függőkertet lásson a Dunával – híven tükrözi a pazar, királyi megvalósítás.

     A testi feltöltődést kínáló fürdőházai Margitszigeten vagy a Rácz fürdő, ahol a zuhanyozókat a test súlyával működtette: akkor indul el a víz, ha alá állnak – a fenntartható fejlődés mintája ma, 150 évvel később!

    Tudjuk előszeretettel dolgoztatott Ybl Miklóssal az arisztokrácia, leggyakrabban a Károlyi család, de a Festetics, Wenckheim, Zichy, Széchenyi família is jelentős megrendelője volt. Többjüknek tervezett a vidéki kastélyaikon túl városi palotákat is: Károlyi, Festetics paloták, vagy palotabérházakat – Pálffyné, Degenfeld-Schomburg, Balassa, Kreische, Róth házak – mai napig meghatározzák Budapest belvárosát. A vidéki kastélyok közül több tulajdonképpeni „nyaraló-kúria”, említhetem a kiscsákói Geist vagy a paksi Daróczy kúriát. Az egyetlen, ami nyaralónak is épült a verőcei, az építésvezetőjének épített, 1889-es Stumf nyaraló. Ez is oly jellemző Ybre, ahogy ezt a nyaralót is munkatárásnak, vagy a Budapesti Vámház körúti – lakatosmesternek épített – Dlauchy házat, s ugyanazzal a tisztességgel, gondossággal tervezte, felügyelte az építését, mint az arisztokrata főuraknak alkotott építményeket.

     A magának épített, majd bérbe adott – a fellendülő iparosodás miatt, a vidékről felköltöző kőfaragó, lakatos, asztalos- mesterembereknek lakást adó – bérházaival: Hajós utcai, Vámházkörúti házakkal, zseniális ingatlanfejlesztőnek is mondható.

     Ezen óriási munkássághoz hozzávesszük Yblnek a Fővárosi képviselőtestületben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, a Képviselőházban, a minisztériumokban és a Magyar Mérnök- és Építész – Egyletben kifejtett hasznos és nagyhorderejű tevékenységét, a kezdésként említett quantumon elképedünk. Teherbírása életében is legendás volt. Ismert, hogy komoly képzőművészeti tanulmányokat folytatott, de kiváló kőfaragó is volt – de ácsmesternek is igen megfelelt. Köztudott, hogy élete végén szívesebben munkálkodott az építkezéseken, mint az irodájában.

     Ybl egyetlen mondása maradt fenn: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”. S végül szívem-lelkemnek oly kedves vélemény. Műegyetemi, bécsi akadémiai tanulmányai után, nem jutott biztos álláshoz. Jól jegyzi meg meghitt barátja, hogy „Yblt szerették az istenek: nem kapott hivatalt, kénytelen volt szembeszállni és megküzdeni a gyakorlati élet nehézségeivel, s ennek köszöni, hogy Ybl lett belőle, ennek köszönheti a haza, hogy Yblje van”!

    Ybl idejében messze nem vált külön a beruházó-tervező-kivitelező szerep, ahogy az elmúlt 60-70 évben. Az írott történelmünk tudása alapján kb. nyolcezer évig, aki „kitalálta” – az meg is „csinálta”. Az u.n. beruházást, akkortájt mecenatúrának hívták és egyházi-világi hatalmasságok, fáraók, királyok, császárok és főurak adtak megbízást építő-,s szobrász-művészeknek, amikor is a „tervezők” tevékenyen közreműködtek a kivitelezésben.

    Itt kötelességem megköszönni, a T. Polgármester úrnak, Grauszmann György úrnak, s mindazoknak, akik a mai mecenatúrát képviselték, hogy ez az Ybl szobor megvalósulhatott.

    Sok szó esett a szobrot ihlető művészről, engedjék meg, hogy a szobrot alkotó művészhez is szóljak.

A következő idézet 1845-ben, Budán, az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége Magyar Királyi Helytartó Tanácsa által kiadott Ybl útlevelének szövegéből származik „Termete: magas, állapota: nőtlen, arca: gömbölűs, vallása: katolikus, haja: barna, orra: ildomos, életkora: 31 év, életmódja: építész”. Az előbbi személyleírás a nőtlenséget kivéve rád is illene Dávid.

A leghálásabb köszönettel és elragadtatással, azt kívánom Kedves Dávid teljes szívemből, hogy életmódod szobrász legyen továbbra is!!!

     Köszönöm, hogy meghallgattak, szeressék továbbra is a művészetet, a művészeket, nélkülük nem érdemes élni.

Verőce, 2016.szeptember 17.

Szmodits Julia

SZENTANDRÁSI – SÓS ZSUZSANNA MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ és
GRAUSZMANN GYÖRGY POLGÁRMESTER
BESZÉDEIT A MAI NAOIG NEM KAPTUK MEG

szoboravatoybl-szobor-avatas_meghivo

YBL SZOBOR AVATÁS
2016. szeptember

TÓTH DÁVID
szobrászművész alkotása

GRAUSZMANN GYÖRGY POLGÁRMESTER KÖSZÖNTŐJE

…..(feltöltés alatt)

 

YBL EGYESÜLET ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaink!
Kedves Ismerősök és Ismeretlenek!

Ezúttal is megköszönve – örömmel teszek eleget természetesen – az igen megtisztelő felkérésnek.

     Hálás feladat Ybl Miklósra emlékezni hatalmas életműve, mindenki által elismert életpályája miatt. Ybl megítélése egyedülálló: mind a kortársak, az építészek és laikusok, mind pedig az utána jövő generációk magasztalással értékelik a munkáit. Azon ritka kivételek közé tartozik, akik próféták lehettek saját hazájukban, már életében köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett.

     Hadd idézzek AZ ÉPÍTÉSIPAR 1882. december 10-én, Ybl Miklós 50. építészeti évfordulójára kiadott Ünnepi számából „az ő ambitiója, mint valódi nagy művészeké, nem is egyéni hírének, dicsőségének növelése volt, hanem igen is megkedveltetni az építészetet a nemzettel nemcsak, mint szükségletet, hanem mint szellemi újjáéledésének… elengedhetetlen föltételét!”

Ezen ötvenéves évfordulót az egész magyar közélet ünnepelte. Ney Béla munkatársa az 1879-es Vasárnapi Újságban így ír: „A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de Ybl, az alelnök nem beszélt, hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt rámutatva a műre, valaki megszólalt: Ime, ez Ybl toastja….. általános éljenzés tört ki… Az ünnepi vacsorán, egy miniszteri tanácsosnak a mestert köszöntő versének utolsó sora: …Te nem beszélsz, Te megszólatod a – követ!”

      Méltatlan lenne, ha a qualität-ről, épületei minőségéről beszélnék, mert se építésztörténész, se művészettörténész nem vagyok, de a munkájának, műveinek sokszínűségét, mennyiségét, a quantumot talán fel tudom fogni, mint egykori építész.

     Ybl olyan időszakban kap szerepet, amikor a modern polgári Magyarország megteremti életteréhez a miliőt. Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt reprezentálja azzal, hogy nem csak építészeti – kezdetben romantikus, majd neoreneszánsz – remekművek, hanem mindegyik szerepet kap az adott település, regió kialakításában. Épületei otthonná váltak, otthont kapott benne az ember, a család, a közélet, a művészet és Isten.

    Hogy Isten otthonával kezdjem a rövid felsorolását műveinek. A Bazilikán kívül 17 szakrális műremeke, a templomok – Fóti, Bakáts téri, Nagycenki, stb. Az önállóan épült síremlékek: mestere: (mindig tisztelt mestere)Pollack, Batthyányi, Gancz, Szapáry, stb. – vagy a kastélyokhoz épült kápolnák, síremlékek, pld. Wenckheim, Károlyi, vagy önállóan épült kripták, csak párat említve: Széphalmon a Kazinczy, ercsi Eötvös, kondorosi Batthyányi-Geist, stb.

    A művészet otthona az Operaház, a gyönyörűségét mindenki ismeri. Itt kell szólnom arról, milyen technikai újító volt Ybl. Az addig fából készült színpadberendezés helyett – először a világon – a korának legmodernebb technikájával készíttetett öntöttvas hidraulikus színpadi gépezet 100 évig szolgálta az operát, a víznyomással működő kulisszákat mozgató gépezettel ő, honosítja meg a hengerelt öntöttvas általánossá vált alkalmazását. Az operai fűtő-szellőző berendezés technológiája máig korszerűnek számít.

    Legnemesebb építőművészet számos mezőgazdasági és ipari épülete is, kedvencem a Dobozi magtár, mint egy ékszerdoboz. A verőcei, a Duna áradásai ellen emelt kertvégi támfal a maga idejében forradalmi volt.

    A közélet otthonai, az akkori Képviselőház (az előtte lévő Nemzeti Múzeum kerítése, Petőfi, Eötvös szobrok talpazata is Ybl alkotás) a Takarékpénztár és Biztosító épületei és a Fővámház, stb. Utóbbi technikai megoldásai lenyűgözőek: az épületbe, a vízen érkező árukat szállító hajók, a Dunából közvetlenül alagúton keresztül, a felszíni szállítás vonatai, a földszinten futó vasúti sínekre érkeztek. A másik középítmény, a Várbazár építésére Ybl megható indokát, hogy Sissi – ha lenéz a várból, szépséges függőkertet lásson a Dunával – híven tükrözi a pazar, királyi megvalósítás.

     A testi feltöltődést kínáló fürdőházai Margitszigeten vagy a Rácz fürdő, ahol a zuhanyozókat a test súlyával működtette: akkor indul el a víz, ha alá állnak – a fenntartható fejlődés mintája ma, 150 évvel később!

    Tudjuk előszeretettel dolgoztatott Ybl Miklóssal az arisztokrácia, leggyakrabban a Károlyi család, de a Festetics, Wenckheim, Zichy, Széchenyi família is jelentős megrendelője volt. Többjüknek tervezett a vidéki kastélyaikon túl városi palotákat is: Károlyi, Festetics paloták, vagy palotabérházakat – Pálffyné, Degenfeld-Schomburg, Balassa, Kreische, Róth házak – mai napig meghatározzák Budapest belvárosát. A vidéki kastélyok közül több tulajdonképpeni „nyaraló-kúria”, említhetem a kiscsákói Geist vagy a paksi Daróczy kúriát. Az egyetlen, ami nyaralónak is épült a verőcei, az építésvezetőjének épített, 1889-es Stumf nyaraló. Ez is oly jellemző Ybre, ahogy ezt a nyaralót is munkatárásnak, vagy a Budapesti Vámház körúti – lakatosmesternek épített – Dlauchy házat, s ugyanazzal a tisztességgel, gondossággal tervezte, felügyelte az építését, mint az arisztokrata főuraknak alkotott építményeket.

     A magának épített, majd bérbe adott – a fellendülő iparosodás miatt, a vidékről felköltöző kőfaragó, lakatos, asztalos- mesterembereknek lakást adó – bérházaival: Hajós utcai, Vámházkörúti házakkal, zseniális ingatlanfejlesztőnek is mondható.

     Ezen óriási munkássághoz hozzávesszük Yblnek a Fővárosi képviselőtestületben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, a Képviselőházban, a minisztériumokban és a Magyar Mérnök- és Építész – Egyletben kifejtett hasznos és nagyhorderejű tevékenységét, a kezdésként említett quantumon elképedünk. Teherbírása életében is legendás volt. Ismert, hogy komoly képzőművészeti tanulmányokat folytatott, de kiváló kőfaragó is volt – de ácsmesternek is igen megfelelt. Köztudott, hogy élete végén szívesebben munkálkodott az építkezéseken, mint az irodájában.

     Ybl egyetlen mondása maradt fenn: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”. S végül szívem-lelkemnek oly kedves vélemény. Műegyetemi, bécsi akadémiai tanulmányai után, nem jutott biztos álláshoz. Jól jegyzi meg meghitt barátja, hogy „Yblt szerették az istenek: nem kapott hivatalt, kénytelen volt szembeszállni és megküzdeni a gyakorlati élet nehézségeivel, s ennek köszöni, hogy Ybl lett belőle, ennek köszönheti a haza, hogy Yblje van”!

    Ybl idejében messze nem vált külön a beruházó-tervező-kivitelező szerep, ahogy az elmúlt 60-70 évben. Az írott történelmünk tudása alapján kb. nyolcezer évig, aki „kitalálta” – az meg is „csinálta”. Az u.n. beruházást, akkortájt mecenatúrának hívták és egyházi-világi hatalmasságok, fáraók, királyok, császárok és főurak adtak megbízást építő-,s szobrász-művészeknek, amikor is a „tervezők” tevékenyen közreműködtek a kivitelezésben.

    Itt kötelességem megköszönni, a T. Polgármester úrnak, Grauszmann György úrnak, s mindazoknak, akik a mai mecenatúrát képviselték, hogy ez az Ybl szobor megvalósulhatott.

    Sok szó esett a szobrot ihlető művészről, engedjék meg, hogy a szobrot alkotó művészhez is szóljak.

A következő idézet 1845-ben, Budán, az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége Magyar Királyi Helytartó Tanácsa által kiadott Ybl útlevelének szövegéből származik „Termete: magas, állapota: nőtlen, arca: gömbölűs, vallása: katolikus, haja: barna, orra: ildomos, életkora: 31 év, életmódja: építész”. Az előbbi személyleírás a nőtlenséget kivéve rád is illene Dávid.

A leghálásabb köszönettel és elragadtatással, azt kívánom Kedves Dávid teljes szívemből, hogy életmódod szobrász legyen továbbra is!!!

     Köszönöm, hogy meghallgattak, szeressék továbbra is a művészetet, a művészeket, nélkülük nem érdemes élni.

Verőce, 2016.szeptember 17.

Szmodits Julia

SZENTANDRÁSI – SÓS ZSUZSANNA MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ MÉLTATÁSA

…..(feltöltés alatt)

szoboravatoybl-szobor-avatas_meghivo

YBL SZOBOR AVATÁS
2016. szeptember

TÓTH DÁVID
szobrászművész alkotása

GRAUSZMANN GYÖRGY POLGÁRMESTER KÖSZÖNTŐJE

…..(feltöltés alatt)

 

YBL EGYESÜLET ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaink!
Kedves Ismerősök és Ismeretlenek!

Ezúttal is megköszönve – örömmel teszek eleget természetesen – az igen megtisztelő felkérésnek.

     Hálás feladat Ybl Miklósra emlékezni hatalmas életműve, mindenki által elismert életpályája miatt. Ybl megítélése egyedülálló: mind a kortársak, az építészek és laikusok, mind pedig az utána jövő generációk magasztalással értékelik a munkáit. Azon ritka kivételek közé tartozik, akik próféták lehettek saját hazájukban, már életében köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett.

     Hadd idézzek AZ ÉPÍTÉSIPAR 1882. december 10-én, Ybl Miklós 50. építészeti évfordulójára kiadott Ünnepi számából „az ő ambitiója, mint valódi nagy művészeké, nem is egyéni hírének, dicsőségének növelése volt, hanem igen is megkedveltetni az építészetet a nemzettel nemcsak, mint szükségletet, hanem mint szellemi újjáéledésének… elengedhetetlen föltételét!”

Ezen ötvenéves évfordulót az egész magyar közélet ünnepelte. Ney Béla munkatársa az 1879-es Vasárnapi Újságban így ír: „A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de Ybl, az alelnök nem beszélt, hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt rámutatva a műre, valaki megszólalt: Ime, ez Ybl toastja….. általános éljenzés tört ki… Az ünnepi vacsorán, egy miniszteri tanácsosnak a mestert köszöntő versének utolsó sora: …Te nem beszélsz, Te megszólatod a – követ!”

      Méltatlan lenne, ha a qualität-ről, épületei minőségéről beszélnék, mert se építésztörténész, se művészettörténész nem vagyok, de a munkájának, műveinek sokszínűségét, mennyiségét, a quantumot talán fel tudom fogni, mint egykori építész.

     Ybl olyan időszakban kap szerepet, amikor a modern polgári Magyarország megteremti életteréhez a miliőt. Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt reprezentálja azzal, hogy nem csak építészeti – kezdetben romantikus, majd neoreneszánsz – remekművek, hanem mindegyik szerepet kap az adott település, regió kialakításában. Épületei otthonná váltak, otthont kapott benne az ember, a család, a közélet, a művészet és Isten.

    Hogy Isten otthonával kezdjem a rövid felsorolását műveinek. A Bazilikán kívül 17 szakrális műremeke, a templomok – Fóti, Bakáts téri, Nagycenki, stb. Az önállóan épült síremlékek: mestere: (mindig tisztelt mestere)Pollack, Batthyányi, Gancz, Szapáry, stb. – vagy a kastélyokhoz épült kápolnák, síremlékek, pld. Wenckheim, Károlyi, vagy önállóan épült kripták, csak párat említve: Széphalmon a Kazinczy, ercsi Eötvös, kondorosi Batthyányi-Geist, stb.

    A művészet otthona az Operaház, a gyönyörűségét mindenki ismeri. Itt kell szólnom arról, milyen technikai újító volt Ybl. Az addig fából készült színpadberendezés helyett – először a világon – a korának legmodernebb technikájával készíttetett öntöttvas hidraulikus színpadi gépezet 100 évig szolgálta az operát, a víznyomással működő kulisszákat mozgató gépezettel ő, honosítja meg a hengerelt öntöttvas általánossá vált alkalmazását. Az operai fűtő-szellőző berendezés technológiája máig korszerűnek számít.

    Legnemesebb építőművészet számos mezőgazdasági és ipari épülete is, kedvencem a Dobozi magtár, mint egy ékszerdoboz. A verőcei, a Duna áradásai ellen emelt kertvégi támfal a maga idejében forradalmi volt.

    A közélet otthonai, az akkori Képviselőház (az előtte lévő Nemzeti Múzeum kerítése, Petőfi, Eötvös szobrok talpazata is Ybl alkotás) a Takarékpénztár és Biztosító épületei és a Fővámház, stb. Utóbbi technikai megoldásai lenyűgözőek: az épületbe, a vízen érkező árukat szállító hajók, a Dunából közvetlenül alagúton keresztül, a felszíni szállítás vonatai, a földszinten futó vasúti sínekre érkeztek. A másik középítmény, a Várbazár építésére Ybl megható indokát, hogy Sissi – ha lenéz a várból, szépséges függőkertet lásson a Dunával – híven tükrözi a pazar, királyi megvalósítás.

     A testi feltöltődést kínáló fürdőházai Margitszigeten vagy a Rácz fürdő, ahol a zuhanyozókat a test súlyával működtette: akkor indul el a víz, ha alá állnak – a fenntartható fejlődés mintája ma, 150 évvel később!

    Tudjuk előszeretettel dolgoztatott Ybl Miklóssal az arisztokrácia, leggyakrabban a Károlyi család, de a Festetics, Wenckheim, Zichy, Széchenyi família is jelentős megrendelője volt. Többjüknek tervezett a vidéki kastélyaikon túl városi palotákat is: Károlyi, Festetics paloták, vagy palotabérházakat – Pálffyné, Degenfeld-Schomburg, Balassa, Kreische, Róth házak – mai napig meghatározzák Budapest belvárosát. A vidéki kastélyok közül több tulajdonképpeni „nyaraló-kúria”, említhetem a kiscsákói Geist vagy a paksi Daróczy kúriát. Az egyetlen, ami nyaralónak is épült a verőcei, az építésvezetőjének épített, 1889-es Stumf nyaraló. Ez is oly jellemző Ybre, ahogy ezt a nyaralót is munkatárásnak, vagy a Budapesti Vámház körúti – lakatosmesternek épített – Dlauchy házat, s ugyanazzal a tisztességgel, gondossággal tervezte, felügyelte az építését, mint az arisztokrata főuraknak alkotott építményeket.

     A magának épített, majd bérbe adott – a fellendülő iparosodás miatt, a vidékről felköltöző kőfaragó, lakatos, asztalos- mesterembereknek lakást adó – bérházaival: Hajós utcai, Vámházkörúti házakkal, zseniális ingatlanfejlesztőnek is mondható.

     Ezen óriási munkássághoz hozzávesszük Yblnek a Fővárosi képviselőtestületben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, a Képviselőházban, a minisztériumokban és a Magyar Mérnök- és Építész – Egyletben kifejtett hasznos és nagyhorderejű tevékenységét, a kezdésként említett quantumon elképedünk. Teherbírása életében is legendás volt. Ismert, hogy komoly képzőművészeti tanulmányokat folytatott, de kiváló kőfaragó is volt – de ácsmesternek is igen megfelelt. Köztudott, hogy élete végén szívesebben munkálkodott az építkezéseken, mint az irodájában.

     Ybl egyetlen mondása maradt fenn: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”. S végül szívem-lelkemnek oly kedves vélemény. Műegyetemi, bécsi akadémiai tanulmányai után, nem jutott biztos álláshoz. Jól jegyzi meg meghitt barátja, hogy „Yblt szerették az istenek: nem kapott hivatalt, kénytelen volt szembeszállni és megküzdeni a gyakorlati élet nehézségeivel, s ennek köszöni, hogy Ybl lett belőle, ennek köszönheti a haza, hogy Yblje van”!

    Ybl idejében messze nem vált külön a beruházó-tervező-kivitelező szerep, ahogy az elmúlt 60-70 évben. Az írott történelmünk tudása alapján kb. nyolcezer évig, aki „kitalálta” – az meg is „csinálta”. Az u.n. beruházást, akkortájt mecenatúrának hívták és egyházi-világi hatalmasságok, fáraók, királyok, császárok és főurak adtak megbízást építő-,s szobrász-művészeknek, amikor is a „tervezők” tevékenyen közreműködtek a kivitelezésben.

    Itt kötelességem megköszönni, a T. Polgármester úrnak, Grauszmann György úrnak, s mindazoknak, akik a mai mecenatúrát képviselték, hogy ez az Ybl szobor megvalósulhatott.

    Sok szó esett a szobrot ihlető művészről, engedjék meg, hogy a szobrot alkotó művészhez is szóljak.

A következő idézet 1845-ben, Budán, az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége Magyar Királyi Helytartó Tanácsa által kiadott Ybl útlevelének szövegéből származik „Termete: magas, állapota: nőtlen, arca: gömbölűs, vallása: katolikus, haja: barna, orra: ildomos, életkora: 31 év, életmódja: építész”. Az előbbi személyleírás a nőtlenséget kivéve rád is illene Dávid.

A leghálásabb köszönettel és elragadtatással, azt kívánom Kedves Dávid teljes szívemből, hogy életmódod szobrász legyen továbbra is!!!

     Köszönöm, hogy meghallgattak, szeressék továbbra is a művészetet, a művészeket, nélkülük nem érdemes élni.

Verőce, 2016.szeptember 17.

Szmodits Julia

SZENTANDRÁSI – SÓS ZSUZSANNA MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ MÉLTATÁSA

…..(feltöltés alatt)

szoboravatoybl-szobor-avatas_meghivo