Ybl Miklós
Székesfehérvár 1814. április 6. – Budapest 1891. január 22.

Zsolnay Vilmos
Pécs 1828. – Pécs 1900.

Ybl és a Zsolnayak

Ybl Miklós életútjának legjelesebb művei a királyi megbízásokhoz kapcsolódnak.

Yblnek ebben, a neoreneszánsz építészeti alkotó korszakában stílushordozó elemként jelenik meg a Zsolnay építészeti kerámia.

Zsolany Vilmos 1863-ban vette át a pécsi manufaktúra vezetését, amely a tényleges gyártást 1868-ban kezde el vezetése alatt. A díszmű kerámia – porcelán fajansz– mellett az építészeti kerámia is felkeltette érdeklődését. Az építészeti kerámia, amely új irányt szabott a gyár termelésében, terrakotta (mázas és mázatlan) kerámia gyártmányaival megjelent a építőipari piacon, amely a vállalkozást gazdaságossá tette és nevét országosan ismertté. Az indulás nehézségét és sikerét, valamint a jövő várható eredményeit Zsolnay Vilmos saját levelével támasztjuk alá.

 

1875. Budai Várkertbazár

A Pécsi Zsolnay gyárak építészeti kerámia termékeinek neves magyar építészei között Ybl Miklós úttörőként alkalmazta a színes majolikát, elsőként a Várkertbazáron, ahol azok mind a mai napig láthatók. A nagyfelújítás egyik mozzanata ezek újjávarázsolása.

A Várkertbazár szobrászati díszeit Marchenke Vilmos készítette. Kutatásunk tárgya, hogy Marchenke és Zsolnay milyen mértékben és mely munkákban dolgozott együtt.

Ybl Miklós terveihez igazodva Zsolnay Vilmos reneszánsz szellemű díszítményeket gyártott, és elhelyezésüket személyesen irányította. Erről családjához írt levelei tanúskodnak, valamint a pécsi Zsolnay Múzeumban őrzött eredeti példányokon őrzött feljegyzés árulkodik. A későbbiek folyamán Thán Mór színes kerámiába varázsolt képei készültek, amelyeknek csupán kisebb töredékeit őrzik, de a művész kartonjai megvannak.

1884. Budapesti Operaház

Az Operaház főhomlokzatának első emeleti íves árkádos díszei szintén hasonlóak a Várkertbazáréhoz. A szobrászati díszek készítése Marchenke Vilmos nevéhez fűződnek.

1885. Országos Kiállítás és Vásár

A királyi pavilon tervezője Ybl Miklós, egyes építészeti részleteket a Zsolnay gyár készítette.

(Megjegyzendő:

Sokkal jelentősebbek a pécsi Zsolany gyár termékei a Palme-ház, az egykori Műcsarnok megvalósításában, amelynek teljes homlokzata és díszkútjai Zsolnay színes mázas kerámiából készültek. A tervező Pfaff Ferenc volt.)

Lipótvárosi Bazilika díszkútja

Egy színes-mázas /feltehetően/ Zsolnay-kút készült a Lipótvárosi Bazilikában is.

Forrásokról és kutatásról:

A korábbi 1991 évi Ybl kiállítás katalógusa, a fővárosi Zsolnay épületkerámiákról szóló 2005-ben megjelent kiadvány és a Pécsi Zsolnay Múzeum gyűjteménye, valamint a Zsolnay gyár úgynevezett terrakotta-könyveinek adatai, azok, amelyek a kutatáshoz kiindulásul szolgáltak.

Zsolnay építészeti kerámiára vonatkozóan 19 építészről szóló sorozatban /2-3 oldal terjedelemben/ 2007-2010 között a Magyar Építőipar hasábjain jelentek meg, majd ezt követően könyv-alakban 2009-ben és 2011-ben.

Ybl Miklós építész és Zsolnay Vilmos keramikus életútjának találkozását új megvilágításban, nem csupán a puszta tények, hanem az újabb kutatás eredményeit mutatjuk be, a két alkotó géniusz jelentőségét a színes építészeti formálás tekintetében ismertetjük.

Vízy László
építész, ny. műemléki felügyelő, Alapár Ignác- díjas, ÉTE tag