Ybl Egyesület
ÉPÍTÉSZET VILÁGNAPJA – 2008
az Ybl Egyesület
szeretettel meghívja Önt a
A FÉSZEK EGYKOR ÉS MA –
MAI „FÉSZKEK” – ÉPÍTÉSZGALÉRIÁK MA
c. beszélgetésre
a beszélgetést vezeti
Szmodits Júlia
Ybl Egyesület
építész beszélgetőtársai
Kévés György
Kévés STUDIO Galéria
Nagy Bálint
N&n Galéria
Polyák Levente
Kortárs Építészeti Központ
Winkler Barnabás
HAP Galéria
valamint
mesélő kedvű – a mai napig
FÉSZEK tag – építészek
az épületet bemutatja:
Molnár Éva
művészettörténész és
Galambos Tibor
Igazgató-főtitkár
időpont:
2008. október 09.
csütörtök, 17 óra
helyszín:
FÉSZEK
Goblain terem
Budapest, VII. Kertész u.36.
a MÉK kreditpontos továbbképzésnek minősítette a rendezvényt, info: www.epitesztovabbkepzo.hu,
Ybl Egyesület Közhasznú szervezet
www.yblegyesulet.hu
(Részlet az 1901-es első alapszabályból.)
1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették.Az alapítók között voltak többek között: BenczúrGyula(festő), Bródy Sándor (író), CsortosGyula(színész), Fadrusz János (szobrász), Fényes Adolf (festő), Góth Sándor (színész),HegedűsGyula(színész), Heltai Jenő (író), Hubay Jenő (zeneszerző), Kacsóh Pongrác (zeneszerző), Kernstok Károly (festő), Lechner Ödön (építész),Molnár Ferenc(író), Ódry Árpád (színész), Pethes Imre (színész), Rippl-Rónai József (festő), Rózsahegyi Kálmán (színész), Stróbl Alajos (szobrász), Szinyei Merse Pál (festő), Újházi Ede (színész), Vaszary János (festő).
A klub neve mozaik szó: Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház tagjának ötlete alapjánF – Festők; É – Építészek; S – Szobrászok; Z – Zenészek; E – Énekesek; K – Komédiások
1901. szeptember 7-én költöztek be – a művészek saját adományaiból vásárolt, átalakított és berendezett – Budapest belvárosában, a Kertész u. és a Dob u. sarkán álló épületbe, amely nemcsak társas életre, hanem legújabb műveik házi bemutatóhelyeként is szolgált.
A klub 1901-től országos egyesületként működött, jelenleg is az, s 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú minősítésű. A II. világháború után lebombázott épületet a művészek újra saját pénzükből építették újjá, s állították vissza világhírnevét. 1949-ben államosították a klubot, s kezdetben a kulturális tárca, majd a művészeti szakszervezetek felügyelete s egyben fenntartása alá helyezték, miközben az épület karbantartásáról továbbra is a kulturális minisztérium gondoskodott. 1963-ban a klubházat felújították, s a korábbi szecessziós épület és berendezése sajnos elveszítette eredeti belső kialakítását, s eklektikus dizájnú lett. 1989-ben visszaszereztük egyesületi önállóságunkat, s később a négyszintes,3738 m²területű épületünk tulajdonjogát is. Teljesen önfenntartóak vagyunk, 1000 fő körüli művésztagunkkal. Az utóbbi években igen nagy jelentőséget kaptak a rendezvények: koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták, szakmai asztaltársaságok, körök összejövetelei, a művészeti szakkönyvtár tevékenysége. A professzionális művészek és művészetek kulturális központjaként működő intézményünkben ma is gen magas szintű kortársi és hagyományos koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták zajlanak. Ezek vagy csak itt, vagy itt először láthatók-hallhatók.