Nagy Gergely Elnök, ICOMOS 2012.évi Közgyűlésén elhangzott beszéd, Nagy Gergely engedélyével:
Beszámoló a 2009-2012 időszakról
Eltelt egy újabb hároméves ciklus. 2009-ben a vezetőség édes és sós sütemények mellett ülésezett. 2010-ben ásványvíz mellett, 2011-ben már erre sem futotta. 2009-ben napfényes iroda állt rendelkezésünkre, 2011-ben az egyik irodánk 2 m-es parapet magasságú, nyithatatlan ablakú helyiség. A KÖH és Eger városa által fenntartani vállalt CIVVIH iroda szép csendben megszűnt létezni.
Ez a folyamatosan egyirányba változó környezet az, amiben dolgoznunk kellett és kell.
A teljes környezet megváltozott és ez nem csak az ICOMOS-t érinti. Az ICOMOS még azon kevés szervezetek közé tartozik, amely ezzel a helyzetével is viszonylag szerencsés intézménynek vallhatja magát.
Ugyanilyen mértékben változott meg szervezetünk körül a szakmai szélirány, ami előbb forgószél, majd tökéletes szélcsenddé vált, jelenleg fülledt meleg van.
Szerencsére nem a ruha teszi az ICOMOS-t, vagyis egyre romló körülményeink ellenére sok minden történt az elmúlt három évben.
A szakmai civil szervezetünk továbbra is hangsúlyozza és meg is őrizte független szakmaiságát. Folyamatosan érkeznek új tagfelvételi kérelmek, és olyan elismert szakemberek is jelentkeznek, akik különösen az utóbbi években érzik fontosnak szervezetünkhöz való csatlakozását. Ez alapjaiban megváltozott szakmai környezetünknek köszönhető. Az elmúlt három év alatt a meghatározó állami szakmai szervezet alapjaiban alakult át. Beszűkültek lehetőségei, elvesztette régi szakember állományának meghatározó részét, az újak tapasztalat hiányában ismerkednek a helyzettel. Ezen a szinten megváltoztak kapcsolataink, a hajdan volt kölcsönösen segítő együttműködést ma a megtűrtség jellemzi.
Ugyanakkor látszik, hogy felerősödött a civil szervezetek hangja, megnőtt eredményességük esélye, ha következetes szakmai álláspontot képviselnek. A kulturális örökségvédelem területén az ICOMOS továbbra is mértékadó, meghatározó szervezet. Integráló készségét és lehetőségét kihasználva kezdtük építeni Kovács Erzsébet szervezésével azt a teljes országra kiterjedő örökségvédelmi hálózatot, ahol a műemlékvédelem, a helyi védelem és az oktatás egymást segítő lehetőségét kihasználva regiónként a helyi kezdeményezéseket segítve és kihasználva lehet a megfelelő partneri kapcsolatokat kiépíteni ügyünk érdekében. A hálózat kialakult, felépült, a pénz elfogyott, ami addig is csak az útiköltséget fedezte. Ha működtetéséhez források nyílnak, azonnal újra indítható.
Ebben a változó környezetben az ICOMOS a szakmai alapkövetelményének megfelelő állandóságot igyekezett képviselni. A Világörökségi Törvénytől Budapest stratégiáig sok helyen számítanak véleményünkre.
Új feladatainkat a folyamatosan változó világ jelölte ki számunkra. A közterületekre fordított hatalmas EU-s összegek felhasználásának műemlékvédelmi szempontból károsnak ítélhető módszertana, a beruházások szervezetlensége, a pályázati lebonyolítási rendszerben megjelenő hiányosságok önmagukban meghatározták a lehetőségeket. Így született a ciklus elején a Közterület megújulási nívódíj. A szerencsi szalmaégetőmű elképesztő gondolata, a Szépművészeti Múzeum bővítésének története, a budai rakpart sajnálatos esetének tanulságai, vagy a Bécsi utca nemzetközi viharokat is kavaró fejlesztésnek nevezett elképzeléséből származó bíróságig is elfajuló feladatok példaszerű kiállásra késztette az ICOMOS-t. Ezek a történetek mind kedvező fordulatot vettek, de a jelenséget tekintve egyik sem siker történet. A szabadkai Magyar Színház esete ma torzóként bizonyíték arra, hogy a műemléki érték örök, a rossz gondolatok és ügyes vállalkozók értékeinket nem tisztelve jönnek-mennek – és nyomukat itt hagyva vonulnak át fölöttünk, majd távoznak.
Vannak persze kiváló példák is a megújulásra, az értékmentésre és az érték teremtésre. Ennek példaként való bemutatása, közkinccsé tétele ugyanúgy feladatunk. Erről szól az ICOMOS díj, ami a pályázatokat tekintve is egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Fontos volt kiadni ezek összegző bemutatását. Ahogy a Citrom díjnak kialakult a grafikai arculata, Piros Zoltán a Díj diplomájának a megtervezését is vállalta.
A MÉSZ-szel, a MUT-tal, a Porta Speciosa-val, a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Egyesület-tel, a MÉK-kel, a Magyar Régészeti Szövetséggel, az Ybl Egyesülettel, a Somogyi Reneszánsz Szövetséggel egyre szorosabb a szakmai együttműködésünk. A BMGE Építészettörténeti Tanszékével is alakulóban vannak közös programjaink, ami elsősorban a fiatal építészeknek tárja fel a lehetőségeket. (Andrzej Wajda pályázat-Varsó, RAMNYE-n való részvételi lehetőség a legjobb végzősöknek – más hazai egyetemeken is lehetőség) Újra felvettük a kapcsolatot az Európa Nostra Bizottsággal, Fejérdy Tamást delegáltuk és megválasztották a vezető testületbe.
Az elmúlt három év egyik legnagyobb eredményének tekinthető, hogy újjáéledt a népi építészeti szakbizottság, vele együtt a páratlan sikerű békési Népi Építészeti Konferencia. Az elmúlt ciklusban kettő is jutott belőle. A RAMNYE – minden évben váltakozó pénzügyi izgalmak előzményeivel kerül megszervezésre – rendkívüli sikertörténet. Noszvaj bezárását követően kisebb hányattatás után új, nagyszerű helyre talált a rendezvény Síkfőkúton. (együttműködés a leuven-i egyetemmel, ahol akkreditálták a képzést)
Emlékezetes közgyűléseink voltak 2010-ben az Állatkertben, tavaly pedig Hollókőn. Minden helyszínválasztásnak különös aktualitása volt, az így is alakuló kapcsolataink folytatódó együttműködési lehetőséget tártak fel.
A Möller évforduló ICOMOS kezdeményezésre lett a világnap témája ez a Műegyetemmel és a KÖH-hel közös rendezvény volt. Ez alkalomból lehetőségünk nyílt, hogy rendkívüli Möller díjakkal ismerjük el az arra érdemes műemlékvédelmi szakembereket. Möller István sírját Zádor Judit figyelmességének köszönhetően rendbe rakathattuk. A hagyománynak megfelelően folytatjuk a Pantheon sorozatot. Román András lakóházán emléktáblát avattunk.
Pénzügyi forrásainkban, a pályázati rendszerek kihasználásának a lehetőségében is folyamatos változásokat élhettünk meg. Az NCA átrendeződött, az NKA élén ezidőben három elnök volt, három különféle irányvonalat képviselve. Időközben megszűnt a Műemléki és Régészeti Kollégium, pontosabban összevonták az építészetivel. Meg kell köszönni az NKA egymást váltó elnökeinek, Deme Péternek és a folyamatosan változó kollégiumi tagoknak azt a nyitottságot, amit pályázataink iránt tanúsítottak. Enélkül még jobban beszűkültek volna szakmai lehetőségeink. Eredményeket értünk el a Budapest Bank pályázatain, új támogatónk a MOL, ahol hosszú távú kapcsolatok reményében folynak tárgyalások. Nem voltak eredményesek a Wienerberger-rel, a Szerencsejáték Zrt-vel és a Graphisofttal folytatott ez irányú tárgyalásaink.
A tagsággal az iroda tartja a kapcsolatot. A rendszeresen megjelenő Híradó, a weblap és a napi sok tájékoztató email az iroda dolgozóinak a fokozódó leterheltségét jelenti. Honlapunk egyre színesebb, de sajnos az angol nyelvű változattal továbbra is adósok maradtunk. Pakulár Ibolya szervezi pályázatainkat, nélküle programjaink háttér nélkül maradnának. Az ismert kiadványok mellett olyan munkákhoz is szereztünk támogatást, mint pl. Klaniczay Péter Scarpa kéziratának elkészítése.
A szakbizottságok változó színvonalon működnek. Látszik, hogy csak szakmailag elismert, közösségszervező egyéniségek körül alakulnak azok a csoportok, amelyek valóban eredményes tevékenységet folytatnak. A népi építészeti és a kulturális Turizmus szakbizottság elmúlt hároméves munkáját kell kiemelnem, de a történeti kert, a tartószerkezeti, a régészeti is szélesebb körben működött.
Nagy reményeket fűztünk a cikluson belül létrejött Bölcsek Tanácsához, ahol Ágostházi László magára maradt feladatával, viszont ő ennek ellenére mindig megfelelő bölcsességgel vett részt az elnökségi üléseken.
A nemzetközi kapcsolati lehetőségeinket forrás hiányában nem tudjuk úgy kihasználni, mint ahogy lehetne. Nem tudjuk biztosítani tagjaink nemzetközi szakbizottsági munkában való részvételi lehetőségét. Pedig a CIAV-ba is újra tagot delegálhattunk Antal Anna személyében. Komoly elismerés, hogy Wierdl Zsuzsa és Visy Zsolt szakbizottsági vezető tisztségviselők. Az ezzel járó kötelezettségek költségeinek sem tudjuk megteremteni a fedezetét.
Nincs meg a feltétele, hogy magyar tag bármilyen tisztséget felvállaljon. Pedig jelentős hagyományaink vannak, a harmadik legnépesebb nemzeti bizottsággá lettünk a 130 közül. A párizsi közgyűlésen Winkler Gábor érdemelte ki e megtisztelő elismerést. Ennek ellenére a 2011-es európai elnökök találkozóját nem is akármilyen színvonalon és tartalommal tudtuk megszervezni.
Heritage @ Risk kiadványban rendszeresen megjelennek a magyar vonatkozású jelentések. A Karták könyvének első kiadása mintául szolgált más nemzeti bizottságoknak is, hogy saját nyelvükön hasonló kiadványt jelentessenek meg. Mi a második forrásgyűjteményt adtuk ki, hatalmas munka van mögötte. A Denkmal-on is rendszeresen megjelentünk, volt, amikor a magyar standon az ICOMOS által készített magyarországi műemlékeket bemutató filmsorozat angol változata volt az egyik látványosság. Tusnádon állandóan jelen vagyunk, bár itt sem tudjuk hajdan volt aktivitásunkat ismét megmutatni.
Hajdan az OMF tisztségének tekintette a műemlékvédelemmel kapcsolatos minden kérdés kezelését. Utód szervezetei számos területről kivonultak. Az ICOMOS erején felül nagyon sok elhagyott fontos feladatot felvállalt, mert kötelességének érezte.
Úgy érzem, hogy a felsoroltak komoly szakmai eredmények a mai világban. Egységes fellépésünk az elnökség és a vezetőség egységessének volt köszönhető. Köszönöm közvetlen munkatársaimnak, Fejérdy Tamás főtitkárnak, Kovács Erzsébet, Lővey Pál és Wierdl Zsuzsa alelnököknek, továbbá Ágostházi László Bölcsek Tanácsa elnökének, Piros László EB elnöknek és Winkler Gábor tiszteletbeli elnöknek önzetlen, sokszor rendkívüli munkáját. Az iroda tagjai, Keller Annamária, Pakulár Ibolya és Fábián Sándorné az elmúlt három év alatt nem sok elismerést kaphattak, munkájukért ez a mostani köszönetnyilvánítás enyhe kompenzáció. Talán a jövőben már akkor is több örömük lesz, ha az ígért kéziratokat, jelentéseket időben megkapják.
És köszönöm a vezetőség és a teljes tagság munkánkhoz nyújtott támogatását és minden visszajelzését.
Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy az új vezetőség a teljes szakmára vetülő kellő rálátással és fiatalos, dinamizmussal rendelkezzék. Minél több fiatal, aktív szakembert kell bevonni a munkába, hogy a szervezet elfoglalhassa megfelelő helyét világunkban.
Nagy Gergely
elnök
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2005. június 14-én kelt, 9.Pk.60.134//1996/13 számú határozatával közhasznú szervezetté nyilvánította.
A 2011-es beszámoló az előírásoknak megfelelően 2012-ben történik. A 2011-es év egy ciklus utolsó teljes éve az ICOMOS életében. A 2012 eddigi időszaka a választások miatt egy újabb hároméves ciklus előkészítő szakaszának tekinthető.
2011-ben hat elnökségi ülést, két vezetőségi ülést és az évi rendes közgyűlésen túl egy rendkívüli közgyűlést is tartottunk. A 2011-es évben rendkívüli módon megváltozott szakmai környezetünk. A sokszor érthetetlen átrendeződések miatt a műemlékvédelem magára maradt, és ezen belül is különösen szétaprózottá vált. Hivatalos oldalról elveszett a szakma egységes szemlélet-képviselete, a szakemberek megbecsülése soha nem látott mélypontra került. Legkiválóbb szakembereink váltak feleslegessé, vagy kerültek olyan környezetbe, ahol szaktudásuk nem jelent segítséget a mindennapos munkájukban. A szakmai környezet átrendeződése nem lehet hatással az egyesületünkkel szemben támasztott alapkövetelményekre. Attól vezérelve, hogy az ICOMOS általános értékrendet követ, igyekeztünk és igyekszünk megőrizni a szervezet független civil, szakmai jellegét. A kedvezőtlen környezet hatására szervezetünk szakterületünkön belüli relatív felértékelődését is érezhettük munkánk során, ami olyan aktivitást váltott ki egyes tagjainkban, hogy a körülmények ellenére Bizottságunk talán az egyik legeredményesebb évét zárta. Kiadványainknak, programjainknak köszönhetően különös figyelem fordult munkánk-felé. A mai világban szokatlan az általánosan elvárt értékrend következetes képviselte egyes területeken, de talán ez a magatartás erősítette meg jelenlétünket.
Mindemellett a szervezet történetének talán legnehezebb évét kellett, hogy megélje. A gazdasági környezet, az elmaradt támogatások irodánknak a fenntartását lehetetleníti el, pedig enélkül nem beszélhetünk aktív szervezetről.
Helyzetünket tovább nehezítette elhelyezésünk. Áprilisban fel kellett adjuk irodánkat. Mai helyünk az alapvető funkcionális követelményeknek sem felel meg. Megoldatlan az Archívum hozzáférhetősége, az irodán dolgozók munkakörülményei romlottak, a tagsággal való kapcsolattartás, a látogatók fogadása csak nagy nehézségek árán biztosítható.
Pénzügyi helyzet
Tevékenységünk sikerét az ICOMOS vállalkozó és tettre kész tagjainak köszönheti, akik lehetnének többen is. Programjaink az iroda nélkül megvalósíthatatlanok lettek volna. Pakulár Ibolyának köszönhető, hogy elképzeléseink legtöbbjéhez sikeres pályázatokat tudtunk rendelni. Ellentmondás azonban, hogy pontosan az iroda fenntartásához nem léteznek forrásaink. Anyagi helyzetünket a közzétett mérleg tükrözi. Negatívumunk a megszűnt KÖH támogatásból eredeztethető, ugyanis ez volt az iroda fenntartásának legfőbb fedezete. E tény ismeretében viszont megállapítható, hogy a hajdan volt támogatás fele része jelent csak meg hiányként. Az iroda szerencsés gazdálkodásának köszönhető, hogy e forrás nélküli funkció tényleges költségének csak a negyede jelentkezik negatívumként. Viszont a mínusz jelentős részének is megvan a fedezete az erre a célra felhasználható támogatás egyéves késedelemmel való megérkezése révén.
A korábbi évekhez viszonyítva lényegesen több programunkhoz nyertünk támogatást. Ezeknek a pályázati pénzeknek köszönhető az a jelentős abszolút forgalomnövekedés, amit a mérleg mutat.
Minél több programra vállalkozunk és teremtjük meg a feltételét, annál több feladat hárul az irodára, ahol az ott dolgozók anyagi megbecsülésére egyre kevesebb lehetőség nyílik. Ezért külön tisztelettel és köszönettel tekintek Pakulár Ibolya és Keller Annamária munkájára.
Nem csak a belső, hanem a külső körülmények is kedvezőtlenül hatnak. 2012-től 3-asból 4-es kategóriába sorolta Párizs a Magyar Nemzeti Bizottságot, ami a legmagasabb tagdíj-befizetési kategóriát jelenti. Minden tagunkat igen érzékenyen érintette, hogy ennek megfelelő radikális tagdíjemelésre kényszerültünk. Az ifjúsági korhatárt is le kellett szállítanunk, a senior tagságot pedig legnagyobb sajnálatunkra meg kellett szüntetnünk. Ennek következményeiről minden tagunk tájékozódhatott, mert ezzel kapcsolatban vezetőségi, majd rendkívüli közgyűlési határozatok intézkednek. A kellemetlen változások mellett a 448 egyéni nyilvántartott tagtársunk közül ezideig 268, a 33 jogi tag közül 14 rendezte tagdíját.
Szakmai környezetünk átértékelődését kétféleképpen kell érteni. Mint minden más szervezetnek, az ICOMOS-nak is igen kedvezőtlenül rendeződött át a szakmai kapcsolata a hivatalos műemlékvédelemmel. Ugyanakkor mivel az ICOMOS meg tudta őrizni integritását, szakmai sokszínűségét, a szakma irányítói szintjén, tágabb szakmai közegben egyre inkább elfogadott és megkerülhetetlen partnerré válik. Megerősödésünket jelentheti, hogy a közreműködésünkkel is csiszolódott világörökségi törvényben nevesített szervezetként jelenünk meg, ami az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának szakmai munkájához adhat nagyobb súlyt a következő években. Az UNESCO Bizottsághoz rendelt világörökség MNB-ba tagdelegálási joggal ruházta fel a törvény szervezetünket.
Ettől függetlenül a jövőben sincsenek jobb kilátásaink, mert látszik, hogy a működés legelemibb feltételeinek biztosításáért is különös erőfeszítéseket kell tenni. Semmi reményünk nem lehet arra, hogy a következő év enyhülést hoz mindennapos gondjainkra. Megváltozott az NCA és az NKA rendszere. Új feltételekhez kell alkalmazkodnunk, további partnerek bevonására lenne szükség. A személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlásából is származhatnak szerény bevételek, kérjük a tagság segítségét.
Szakmai munka
Ha számvetést végzünk 2011. munkájáról, a sújtó körülmények ellenére meglepő eredményességről számolhatok be.
A tagság a megjelent hat gazdag tartalmú ICOMOS Híradóból és a rendszeresen karbantartott honlapról folyamatosan tájékozódhatott az aktuális eseményekről. Több év sikertelen próbálkozását követően Híradónk nyomtatott és elektronikus változata is megkapta az ISSN számot, ami visszamenőleg is felértékeli az itt megjelent írások szakmai rangját.
Az ICOMOS szakmai tevékenysége leginkább a szakbizottságok tevékenységében kellene, hogy tükröződjön. Jellemzően sok az alvó, vagy az egy személy munkájára épülő szakbizottság. Vannak azonban örvendetesen megerősödött, illetve örvendetesen felerősödött szakbizottságok. Ezek közül a népi építészetit kell elsősorban említeni, programjai igazi szakmai közösséget teremtettek. A szervezetek tisztségviselői megtisztelő vállalt kötődésének és feladatainak megfelelően a falkép és a régészeti szakbizottságok hazai és nemzetközi tevékenysége átfedésbe kerültek, ami a hazai szakbizottságok munkájára is igen kedvező hatással voltak. A szerkezeti szakbizottság elnökének, Andor Eszternek tragikus elvesztése pótolhatatlan vesztesége az aktív szakbizottságnak is. A történeti kertek szakbizottsághoz csatlakozik a legtöbb fiatal szakember. Külön említést érdemel a turisztikai szakbizottság, rendezvényei nagy érdeklődésre tartanak számot, sokan programjaik segítségével ismerik meg az ICOMOS-t.
Továbbra is aktív figyelemmel kísérjük a műemlékvédelmet érintő legjelentősebb programokat, vonulatokat. Sajnos nagyon is jellemző a Bécsi utca története. Köszönjük Marosi Andrea ügyvédnek, aki az ICOMOS jogi képviseletét is vállalta. Eredményes kiállásának következménye ügyünk kedvező fordulata. A Bécsi utca történetéhez tartozik, hogy szakmánkat páratlan módon egy oldalra tudta állítani. Ez az összefogás eredményezte, hogy március 1-2 én „Az épített örökség védelmében – Változó társadalom – változó műemlékvédelem?” címmel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Művészettörténeti Bizottságával közös konferenciát szerveztünk. Azóta a SZIMA jóvoltából a konferencia anyaga könyv formában is megjelent, ahol hű kép tükröződik műemlékvédelmünk mai helyzetéről.
2011-ben megjelentethettük a „Műemlékek a jövő számára” kötetet. A kétnyelvű kötet kedvező itthoni és nemzetközi fogadtatására építve reméljük, hogy az első hat év ICOMOS díjjal kitüntetett alkotásait bemutató reprezentatív kötet rendszeres bővítése vagy kiegészítése a jövőben is megoldható lesz. A kiadvány megszületéséért többen dolgoztak, de Antal Anna értő gondoskodása, Arnóth Ádám fényképei és Piros Zoltán grafikus munkája nélkül lényegesen visszafogottabb jelenség lett volna kiadványunk.
Jelentős, forrás értékű kötetünk a Karták könyvének második, bővített kiadása. Fejérdy Tamás vizsgálta felül az első kiadványt és rendezte egybe a 2002 óta megjelent újabb szabályozásokat.
ICOMOS támogatással jelenhetett meg Pataky Emőke Világszép Örökségünk DVD-je. A 2011-es évben adtuk ki meg a 2010-es Békési Népi Építészeti konferencia anyagának tanulmánykötetet, ami a Népi Építészeti Szakbizottság aktivitását, de ezen belül is Antal Annát dicséri.
Sikeresen zajlott le az idei RAMNYE, idén is Síkfőkút adna otthont a nyári egyetemnek, a befogadóképesség miatt a résztvevők száma 35 főben lesz maximálva. Készül a konferencia anyagának DVD-re szerkesztett változata, 2011-ben a 2010-es kiadvány jelent meg. A 2012-ben a történeti szerkezetekkel kapcsolatos műemlékvédelmi kérdéseket tárgyaljuk. A szervező, és a kiadványok szerkesztője Kovács Erzsébet a korábbi évek hagyományainak megfelelő rangon gondoskodik az alkalmas szakmai feltételekről és az egyéb körülményekről
Továbbra is igen nagy visszhangja van szakmai díjainknak. Az egyre szélesebb szakmai bázison álló díjbizottság döntéseit jelentősen megnövekedett érdeklődés kíséri. A beérkezett meglepően nagy számú pályázat a díj szakmai elismertségét jelenti. Nem annyira örvendetes hír, de sajnos a Citrom díj is sikeresen tovább él.
Rangos díjnak tekintjük a Guzsik Tamás díjat, amit a BME-vel és az Építész Kamarával közösen a legjobb építészettörténeti témájú TDK dolgozat szerzője kap meg az ICOMOS és az Építészettörténeti Tanszék közös döntése alapján.
A MUT-tal közös díjunk a Közterület megújulási nívódíj, 2011-ben is a Hild konferencia keretén belül, Makón került átadásra.
Részt vettünk az OMK-n. A bajai rendezvény elmaradt a korábbi évek szakmaiságától, joggal félthetjük a nagy múltú rendezvény jövőjét. Ezzel ellentétes a 2011-es hollókői ICOMOS MNB közgyűlés, ami rendszerével például szolgált az idei közgyűlés lebonyolítási rendjéhez.
Továbbra is kiváló az együttműködésünk a Műemlékem.hu-val, a két szervezet közös munkával alkotta meg a Határeset honlapját, ami az egységes Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik fontos fórumává vált.
Nemzetközi aktivitás
Visy Zsolt változatlan aktivitással képviseli nemzetközi fórumokon is az érdekeket Verespatak ügyében, de a régészetet sújtó legújabb szabályozások ellen is példamutató módon állt ki. Az ügyön túlmutatóan Luxemburgtól Bulgáriáig egységes regionális szakmai közösség alakult ki a nemzetközi szervezetben, ami a partnerkapcsolatok erősödését jelenti.
Wierdl Zsuzsa életet lehelt, majd választott elnöke lett a nemzetközi falkép bizottságnak. Ez igen komoly szervező és adminisztrációs munkát jelent, amihez semmilyen segítséget nem kapunk, az innen származó feladatok Wierdl Zsuzsa munkáján túl szintén irodánkat terheli.
Jelentős elismerésnek tekinthetjük, amikor Magyarországot választották a 2011-es európai elnökök találkozójának helyszínéül. Ehhez a rendezvényhez természetesen az anyagi forrásokat is meg kellett találni. Június 1-5. között Budapesten és Balatonfüreden, kettős helyszínen tartottuk a konferenciát. Lehetőségünk volt arra, hogy az elnökség valamennyi tagja, illetve a magyar érdeklődők is csatlakozhassanak a programokhoz. A 23 résztvevő ország képviselőin túl jelen volt az ICOMOS főtitkára és az Európa Tanács kapcsolódó munkacsoportjának vezetője. A teljes bizonytalanságban lebegő irodánk nagyszerű szervezésének visszhangja még a párizsi közgyűlésen is kifejeződött. Az európai elnökök találkozója tette lehetővé, hogy az EU elnökség kapcsán Visegrádon rendezett, csatlakozó európai örökség konferencián az ICOMOS főtitkára is előadóként részt vehetett, a magyar szervezet elnöke pedig az új kulturális örökségvédelmi kategóriával kapcsolatos gondolatait ismertethette a nemzetközi fórumon.
A párizsi tisztújító közgyűlésen való jelenlétünk példázza lehetőségeinket. Soha nem volt szerény küldöttség volt jelen akkor, amikor határozottan megnőtt más országokból a közgyűlés iránti érdeklődés. Nem volt ritka a 15-20 fős küldöttség, de két országból 50-en is érkeztek. Az ICOMOS harmadik legnépesebb nemzeti bizottságát – a magyarországit – hatan képviseltük.
A magyar ICOMOS-nak nagy elismerést jelent, hogy Winkler Gábort, a párizsi közgyűlésen tiszteletbeli tagnak választották. Gratulálunk jeles elismeréséhez.
Ezúton köszönöm meg a tagság aktív részének a munkáját, a többieknek pedig a támogatását.
Kérem a közgyűléstől a beszámoló elfogadását.
Nagy Gergely
elnök
