- Pollack Mihály
(1773, Bécs – 1855, Pest)
Pollack Mihály már édesapja, az építőmester Josef Pollack mellett elsajátíthatta fiatal korában az építő mesterség alapjait. Tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta. Ezt követően féltestvérénél, a Milánóban tevékenykedő Leopold Pollacknál dolgozott. Pesten 1798-ban telepedett le, majd nem sokkal ezt követően véglegesen a magyar fővárosban helyezte át működését. A város rendezését felügyelő és az építéseket engedélyező Szépészeti Bizottmány munkatársa is volt, majd a József nádor alapította Szépészeti Bizottság elnöke lett. A hazai klasszicizmus egyik legnagyobb hatású alkotójaként működése komoly befolyással járt Pest városképére. Legjelentősebb művei közé sorolható a Szép utcai Almássy-palota, a dégi Festetics-kastély, József nádor alcsúti kastélya. Középületei közül kiemelkedik a szabadságharc idején elpusztult régi pesti Vigadó épülete, valamint a Nemzeti Múzeum hatalmas épülete. Az ő műve a Ludovika később valamelyest átalakított központi épülete is. Ybl Miklós 1832-től pár éven keresztül az ő irodájának munkatársa volt.
 Than Mór festménye Pollack Mihályról |
 Tahitótfalú temetőjében síremléke |
 Nemzeti Múzeum – legfőbb műve |
|
- id. Koch Henrik
(1781, Maikammer bei Speyer – 1861, Bernstein)
Építészeti tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta. Később arisztokrata családok számára tervezett palotákat, művei nagy része azonban a birodalom egyéb területein, főleg Csehországban és Magyarországon valósult meg. Dolgozott a Károlyiak számos kastélyán és pesti palotájukon is. Ybl Miklós 1836-tól dolgozott nála, az ő ajánlása nyomán lett a fiatal építész a Károlyiak udvari építésze, akikkel mint Koch munkatársa, már többször együttműködött.
