Losonci Református templom
Hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl tervei alapján újították fel, hanem Wagner János, pesti építész tervei szerint.
Békéscsaba, Szent Kereszt kápolna (1884)
Békéscsabai Ligeti temetőben található, építtető személyek: Karassiay Istvánné Beliczey Júlia
 |
 |
Köszönet a fentiekért Kertész Zoltánnak, a Békés Megyei Könyvtár informatikus könyvtárosának
Királyi Váró Gödöllő
Az 1868-ban épült tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilon helyére 1882-ben neoreneszánsz stílusban új Királyi Váró épült, 2011-ben felújították.
 |
 |
A nagymágocsi Károlyi-kastély 1896-97
Gróf Károlyi Sándor (1669-1743), Szatmár vármegye főispánja, kuruc generális 1722-ben vásárolta meg azt a 118.000 kat. holdas birtokot, melyhez Mágocs (Nagymágocs) is tartozott.
Unokája, Antal a XVIII. század végén egy zsindely fedelű, egyemeletes kastélyt építtetett a falu szélére, a mindössze 28 méter hosszú, 13 méter széles, 8 méter magas épület 17 szobát foglalt magában.
Gróf Károlyi Lajos építtette 1849-ben Ybl Miklós típusterve alapján az uradalmi irodát (jelenleg múzeum), 1853-ban a számtartó házát (ma üresen álló egyházi tulajdon, állaga folyamatosan romlik), és 1856-ban a zabsilós magtárat, melynek fennmaradt eredeti tervdokumentációja is.
Károlyi Alajos gróf (1825-1889), londoni nagykövet halála után a 8.000 forintra becsült kastélyt és a nagymágocsi birtokot leánya, Zsófia örökölte, aki másod unokatestvéréhez, gróf Károlyi Imréhez ment férjhez.
Zsófia a régi épületet 1896 tavaszán lebontatta, és helyére Viktor Siedek (1856-1937) bécsi építész tervei alapján egy 60 szobás, eklektikus-neobarokk stílusú kastélyt emeltetett. A kastélyt az osztrák Architektenlexikon, Wien 1770-1945. Siedek főbb munkái közt említi: „1896 Schloss Karolyi, Nagymagocs, H”.
Korábban, arra hivatkozva, hogy a gazdasági épületek típustervei valóban Ybl munkái, neki tulajdonították a kastély tervezését is, annak ellenére, hogy az eklektikus-neobarokk teljesen idegen Ybl romantikus majd reneszánsz stílusától, nem beszélve arról, hogy Ybl már 1891 januárjában meghalt.
Forrás:
Verrasztó Gábor: A nagymágocsi kastély
(Orosháza, 2006.)
 |
 |
 |
 |
Sugár úti házcsoport – Pest (Budapest VI. Andrássy út 32-44.) 1872-74
Ybl és Unger Emil is készített terveket a Sugár úti Építő Vállalat számára. A 7 épület építésének irányítását U.E. hirtelen halála miatt Ybl vette át. A szakirodalom Unger Emil műveként tartja számon
Turai kastély
Dr.Sisa József akadémiai művészettörténész kutatása kiderítette, hogy a kastélyt nem Ybl, hanem Bukovics Gyula mérnökkari százados építész tervezte és építette. Bukovics kezdetben az Ybl-iroda titkára volt, valószínű az idős mestertől vette át a munkát, aki ekkor az Operaházon dolgozott.
 |
 |
Wechselmann villa – Pest (Budapest VI.Városligeti fasor 12.) 1870-71
Ráth György műgyűjtő és Györgyi Géza tervei szerint átalakított épület belső lépcsőterveit Horti Pált jegyzi.
Zichy Kastély „Anna vár” – Nagyhörcsökpuszta (Káloz) 1852-53
Terveit sokáig Ybl Miklósnak tulajdonították, de valójában Wéber Antal műve, a II. Világháborúban leégett, később nagyrészt lebontották.
 |
 |
Forrás: Kemény Mária, Farbaky Péter (szerk.): Ybl Miklós építész 1814-1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban 1991 december – 1992 március. (A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást tervezte: Gerle János.) Felelős kiadó: Hild-Ybl Alapítvány, 1991.
Békéscsaba Szent Kereszt kápolna (Szécsényi ligeti temető)
