A kilátó-építmény eredetileg a Városligetben a mai Hősök terén, a millenniumi emlékmű helyén –  Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölé – 1895-ben Ybl Miklós tervei alapján emelt ideiglenes kútház és millenniumi emlékmű volt. Az 1897-ben lebontott Gloriette -t a kiegyezés korában már kedvelt kirándulóhelynek számító Svábhegy déli részén, a Széchenyi-hegyen állították fel kilátóként. Tőle nem messze, a fogaskerekű állomás közelében Stróbl Alajostól megrendelt Széchenyi-bronzszobrot állítottak fel.

A nyolcszög alaprajzú építményre kétoldalt széles, balusztrádos korlátú lépcső vezet fel, az indításánál  hengeres pilléreken Budapest volutás keretű címere, fölötte oroszlánmaszk. A rusztikus falazatú alépítményen emelkedő teraszt szintén balusztrádos mellvéd övezi, sarkain pillérekkel. A homlokoldal hármas ablaknyílása fölött félköríves párkány, a terasz mellvédjéhez kapcsolódó lezárásának sarkaiban dekoratív mintaként tekeredő delfinpár. A terasz közepén magasodik a kútház kupoláját eltakaró, kőből falazott hengertest, amelynek tetején lépcsőzetes átvezetés után emelkedik a harang formájú, fém zászlórúdtartó. Felületét gyöngy- és palmettasoros párkány fölött groteszk maszkok és gyümölcsfüzérek sora, szárnyas oroszlánfejek és fesztonmotívum tagolja. Karcsúsodó gyöngy- és rozettadíszű átvezető tagja után emelkedik a magas zászlórúd.

Az orommező felirata: “Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében.”

A homlokfal előtt, a lépcsőkarok közötti ívesen előreugró peremű egykori medence ma pázsittal van feltöltve, ennek közepén az 1991-ben felállított bronz Széchenyi-büszt.

A túloldalon a hegy lankája felé két támfallal övezett plató előtt lépcsősor vezet a kútház kétszárnyú, csillagdíszes bronzajtajához.

A képek az Ybl Egyesület városnéző programján készültek