Nagycenk – Római Katolikus templom 1860-64

Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom. A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt. A Nádasdyak idején – akik protestánsok voltak – a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A XIX. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába: „Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)” Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án – Szent István napján – tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.

Forrás: Kemény Mária, Farbaky Péter (szerk.): Ybl Miklós építész 1814-1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban 1991 december – 1992 március. (A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást tervezte: Gerle János.) Felelős kiadó: Hild-Ybl Alapítvány, 1991.

A templom díszes főbejáratánál a Széchenyi-család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya – Széchenyi István gondolatához híven – a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.

A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. A templom melletti plébániaház a XVII. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.

A templom tornyában négy harang lakik, a 81 cm átmérőjű harang 1744-ben készült, bécsújhelyi Jakobus Montel műhelyében, a 47 cm átmérőjű harangot a bécsi Andreas Klein öntötte 1762-ben, az 51.5 cm átmérőjű harang Seltenhofer Frigyes műhelyéből került ki 1832-ben, a 66,6 cm-es harangot 1936-ban készítette Szlezák László.

Kövessen minket!

Képeinkből

Virtuális séták

YBL MIKLÓS (1814 – 1891) ARCHÍVUM