A Reitter Ferenc-díj egy lokálisan adható díj, amelyet a Belváros- Lipótváros, az ötödik kerületi Önkormányzat Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága hívott életre 2001-ben. Célja, hogy díjazza azokat a személyeket, akik érdemben tettek a helyi értékekért, az épített környezet védelmében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és közösségek elismeréseként adja. A Reitter Ferenc díjat 2001 óta közel harmincan kapták meg.
2014-ben egyedüliként Szmodits Julia, az Ybl Egyesület elnöke vehette át a díjat Szentgyörgyvölgyi Péter Belváros – Lipótváros polgármesterétől.
A „Reitter Ferenc díj” névadója Reitter Ferenc mérnök, akadémikus Temesváron született 1813 március 1-jén. A Mérnöki Intézetben végezte tanulmányait 1833-ban, az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet 1835-ben. Az 1830-as években részt vett a Tisza és Maros térképezési és vízműtani munkálataiban. 1844-ben a Pozsony és Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott.1850-ben elõbb a Helytartótanács, majd a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke lett, ahol középítési munkákkal bízták meg. Legjelentősebb munkája a budapesti rakpartok terve és megépítése.
A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, s 1856-66-ban tervezte a Gellért-heggyel szembeni pesti rakpart (ma Belgrád rakpart) kiépítését.
Duna-szabályozás Buda és Pest között című művében hangsúlyozta a Pest alatti Duna-ág szabályozásának fontosságát a jégtorlaszok keletkezésének elkerülésére, valamint a soroksári Duna-ág bejáratának töltésekkel való védelmét.
1861-ben kidolgozta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a budai vár és a város rendezésének és szépítésének tervét. Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról címmel. Terveit a Nagykörút kialakításakor felhasználták. Nyugati nagyvárosokat (London, Párizs, Berlin, München) tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését. Kidolgozta az országos építési rendszabályt. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet a megalakulásakor, 1867-ben alelnökévé választotta. Andrássy Gyula miniszterelnök felkérésére emlékiratban összegezte a városfejlesztés szempontjából legfontosabb teendőket Pesten és Budán. Ennek nyomán állították fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Kidolgozta a főváros fejlesztésére 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat követelményeit, s elkészítette az egész fővárosra szóló szabályozási tervet, amelynek elfogadása után a munkálatok irányítója is ő volt.
A XIX. század derekán számos külföldi nagyváros csatornázása indult meg, melynek hatása Budapestre is elérkezett. Pest csatornázásánál Reitter teljes mértékben magáévá tette az 1869-ben Bazalgette W. I. London város főmérnöke által tervezett főgyűjtőinek vonalvezetését, attól csak annyiban tért el, amennyire azt az új városrendezési terv megkívánta. Kőbánya részére önálló, új gyűjtőt javasolt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatában kimondta, hogy „e csatornázási munkálat milliókba fog kerülni és az századok tartamára készül”, és javasolja, hogy a város hirdessen tervpályázatot. 1875. márciusában felkérték Bodoky Lajost, Durand, Clay és Mille francia mérnököket, Lechner Lajost és Vogler Józsefet, hogy a Reitter-féle elgondolások alapján, készítsék el a csatornázási terveket.
Reitter tervei szerint épült meg a pesti oldalon a Dunába torkolló, csatornákat összekötõ, elsõ gyűjtőcsatorna, amely lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását. Ez már az 1876. évi árvízkor megvédte Pestet, míg Budát ismét a csatornákon keresztül öntötte el a folyó. Pesten a lezárt csatornák vizét gőzszivattyúk emelték a Dunába. A Bazalgette-terv Budával nem foglalkozott, Reitter Ferenc érdeme, hogy a budai városrészre is kidolgozta a csatornázás tervét.
1874. december 9-én hunyt el Budapesten.
nincs hozzá tartalom…
nincs hozzá tartalom…
