A lepusztult épület ma magántulajdon, bútor raktár, a kápolnát egy fiatal pár megvásárolta és részben felújíttatta, ma Angliában keresik meg a továbbiakra az anyagiakat…
Az alábbi ismertetőt az Ybl Egyesület az „Ybl konferencia és Tanulmányút –Kastélyrehabilitáció” c. rendezvényéhez, szakmai segédanyagként készítette.
Gerla
Wenckheim Kastély és Kápolna
A grófi Wenckheim család mintaszerűen művelt uradalmai összesen 120 ezer holdat tettek ki, nagyrészt Békés, Csanád és Arad vármegyében terült el. Nem véletlen, hogy ezen területen számos, a főúri család különböző ágai által építetett kastélyok sorát találjuk itt. Ezek egyike a gerlai kastély és kápolna. Ybl Miklós által tervezett barokk elemekkel gazdagított romantikus stílusú épületegyüttes 1854 és 1869 között épült.
Gerláról már a XIV. század körüli adatokat is találhatunk. Közigazgatásilag a XVIII. sz. közepéig Gyulához tartozott.1850-es években gróf Wenckheim Károly kapta meg az uradalmat és 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított.A XIX. század végén egy pusztító árvíz következtében az egész település megsemmisült, csak a kastély maradt meg. Az árvíz nyomai ma is láthatók a kastély falain is.
Wenckheim gróf 1854-ben kérte fel a család építészét Ybl Miklóst, az épület megtervezésére, mely véglegesen 1869-re készült el. Az építkezést fia gróf Wenckheim Géza folytatta.
Az U alakú épületegyüttes közepén helyezték el a kápolnacsúcson nyitott haranglábú fémlemez toronyórás kápolnát, ahová a kastélyon végigfutó folyosón is el lehet jutni.
A kápolnába való bejutáskor elsődlegesen a vörös márvány lépcső kerül a szemünk elé, amely bronz kapcsokkal rögzített. A folyosót a belső udvar felől, a kastélyra jellemző tölgyfalevél motívumokkal – a kilincsen is megjelenik – gazdagon faragott kétszárnyú tölgyfa ajtó zárja el.
A folyosó világossága érdekében az ajtó fölé félköríves kovácsoltvas rácsos ablakot helyeztek, a rajta lévő díszítés a futórózsára emlékeztet. Érdekessége, hogy nem hegesztve van, hanem szegecsek és pántok adják merevségét. Nagyrészt ennek az ajtónak köszönhető, hogy a kápolna jelenleg is igen jó állapotban van, nem tudott komoly károkat tenni benne az emberi vandalizmus. A külső ajtón belépve a folyosóra jutunk, majd a belső, stílusában a külső ajtóval azonos ajtón keresztül léphetünk be a kápolnába.
Az inkább kistemplomnak nevezhető kápolna 6×14 méteres egyhajós épület. A bejárat felett a helység teljes szélességében lévő karzathoz való feljutást a díszesen kialakított orsótéri gyámolítású csigalépcső teszi lehetővé, a karzatról a tetőre a fa csigalépcső folytatásaként fém csigalépcső visz fel. Ez a falépcső megtalálható a kastély toronyban is.
A karzatot két jón oszlopfővel díszített kovácsoltvas oszlop támasztja alá, az oldalán pedig zártsorú kazettás mellvéd található. Jelenleg csak a karzat alatti részen, talán korábban egészen az oltárig fedte a 1,5 méter magas, kazettás tölgyfa burkolat. A bejárati ajtó mellett öntöttvasból készült, kis szenteltvíztartó volt, amelyet sajnos elloptak. A padsor mögött látható a vörös márvány keresztelő kút, amelyhez hasonló, a kastély folyosóján lévő ivókút már nem látható, összetörték.
Az oltárhoz a két oldalon szimmetrikusan elhelyezett lábtartóval, háttámlával és bibliatartó polccal kiegészített öt-öt pad között jutunk el. Az oltártól jobbra található egy fehér márvány tábla arany betűkkel bizonyítja, hogy „Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök úr Ő főmagassága misézett 1900.október 8-án”.
Valamikor, a szentély falán található mintázat folytatódott a kápolna oldalfalain, több keretet alkotva, amelyeken belül valószínűleg képek voltak. A mennyezetet két nagyobb és tíz kisebb kazettára osztó gerendák virágmintája – több leírás szerint – faragott, de ez csak a tökéletes festés látszata. A gerendák közötti csillagos ég ábrázolásnál megfigyelhető, hogy az oltár felé közeledve a csillagok mérete csökken és a tömege nő.
A szentélyt egy erőteljes ív választja el a kápolna hajójától. Itt a falak festése, az oltár faragása finomabb, ünnepélyesebb. Az oltár fölött elhelyezkedő, délkeleti, dél, délnyugati tájolású, három ólomüveg ablak követi a nap járását. Az üvegeken keresztül besütő nap fényét az oltárra vetíti, s varázslatos fénybe burkolja a kápolnát. A Róth Miksa keze nyomát dicsérő ablakokon Szent István és a budai vár, Szűz Mária és Szent Jakab látható. A Szent Koronát tartó Szent István képe alatt olvasható „Egek királynéja! Vedd oltalmad alá az egyházat, hazámat és kedves népemet” felirat. Az angyaloktól övező, ég felé néző Szűz Mária jobb oldalán térdel Szent Jakab, kezét imára kulcsolva imádkozik. Alatta ez olvasható: „Valamint a test lélek nélkül holt, a hit is cselekedetek nélkül meg van halva”.
A képek az Ybl Egyesület Ybl konferencia és Tanulmányút – Kastélyrehabilitáció c. rendezvényén és a II.Ybl Nemzetközi Alkotótáboron készültek
