1840 körül gr. Károlyi István felesége, Esterházy Franciska halála után régi szándékát – a környékbeli hívek számára plébánia építését – valóra váltva Yblt bízta meg. A fóti Szeplőtelen Fogantatás templomtól balra lévő plébániát, a jobbra lévő irgalmas nővérek zárdáját szintén – román, mór és bizánci elemekkel – romantikus stílusban tervezte meg Ybl.
Gróf. Károlyi István 48-as szabadságharcban való részvételéért kiszabott 2 börtönbüntetése miatt szünetelő építkezés1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el.
A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. Gr. Károlyi István halála után évekkel az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül.
Az pár méteres dombon álló, 45 méter magas főhomlokzati-, négy sarkán, 30 méteres, sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás – tornyokkal kiképzett, bazilikális elrendezésű templom bélletíves kapuzatához kőbábos korlátú lépcső vezet. A főhomlokzati mérműves rózsaablak fölött, a két torony között a Szeplőtelen Szűz 3 méteres, 18 mázsa súlyú szobra magasodik.
A Szent Franciskát ábrázoló oltárkép a templomépítő felesége, gr. Esterházy Franciska emlékére készült, a szegényeknek ajándékot osztó Szent Franciska képében jelenik meg a festményen, az öreg koldus képében maga a templomépítő, gr. Károlyi István.
A templomból, a szentély mögötti, díszített lépcsőház vezet a nemeskő- és márványberakásos intarziás oltárú altemplomba és a hatalmas vasrácsos kapukkal elválasztott Károlyi család kriptájába.
A fenti képek az Ybl Egyesület Ybl konferencia és Tanulmányút – Kastélyrehabilitáció c. rendezvényén készültek
A fenti képek az Ybl Egyesület Ybl konferencia és Tanulmányút – Kastélyrehabilitáció c. rendezvényén készültek
A fenti képek az Ybl Egyesület Ybl konferencia és Tanulmányút – Kastélyrehabilitáció c. rendezvényén készültek