Stróbl Alajos
(1856-1926)
Izsón kívül, egyedül Stróbl kerül fel a kortárs szobrászok, szobrokról hírt adó honlapunkra, Ybl-lel való kapcsolata miatt.
Ybl Miklós közbenjárására, a régi Zeneakadémián kapott Stróbl Alajos egy ideiglenes műtermet,amikor nővérével Stróbl Zsófia festőművésszel 6 éves bécsi tartózkodásuk után 1881-ben visszaköltöztek Budapestre.
Ybl megbízást adott Liszt és Erkel szobrainak elkészítésére, az Operaház főhomlokzati feljárati fülkéibe.
Ybl Stróbltól rendelte meg a szfinxeket is, s Stróbl készítette el Ferenc józsef mellszobrát is.
Srtóbl domborművet is készített Yblről.
Stróbl Alajos (1856-1926) „A romantika utolsó lovagja” MŰVÉSZTÜKÖR
Készült a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum Stróbl Alajos – „A művész is ember” c. kiállítása alkalmából 2010-ben
1856. június 21-én Liptóújváron született.
1876-1880:
Caspar von Zumbusch szobrászművész növendéke a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.
1877: A budapesti Műcsarnok kiállításán szerepel, majd elnyeri a kiállítási alap 200 Ft-os ösztöndíját.
1884: Elhelyezik az Operaház főbejárata melletti fülkékben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzőkről készített monumentális ülőszobrait. Ugyanebben az évben készít portrét – elsőként a magyar szobrászok közül – I. Ferenc Józsefről, amely hatalmas népszerűséget hoz számára.
1885: Az Andrássy úti Mintarajz-tanoda tanára, ahol közel 40 éven keresztül oktatja és neveli a művésznövendékeket. Igazgató: Keleti Gusztáv. Tanártársai: Benczúr Gyula, Lotz Károly, Greguss János, Schulek Frigyes, Székely Bertalan, Várady Szilárd és Henszlmann Imre.
1888: Külföldi tanulmányútra indul: útja Olaszországon (Firenze, Róma, Carrara, Milánó) át Párizsba vezet. Ebben az évben nyeri el az Arany János-emlékmű elkészítésére meghirdetett pályázatot (a szobor 1893-ra készül el).
1896: A millenniumi kiállításon bemutatott nagy sikert aratott Anyánk című szobrát megvásárolja a
Szépművészeti Múzeum, Justitia szobrát pedig a Kúriában (mai Néprajzi Múzeum) helyezik el.
Magánéletében is jelentős fordulat: megnősül, feleségül veszi mostoha unokahúgát, Kratochwill Alojziát (Luischen).
1900: Anyánk című szobrával a párizsi világkiállításon Grand Prix-et nyer.
1901: A várbeli Mátyás-kúthoz készített Kürtös figuráját a Műcsarnok kiállításán állami nagy aranyéremmel ismerik el.
1904: A Mátyás-kutat a király jelenlétében felavatják.
1906: Nagyszabású ünnepség keretében, a király jelenlétében leleplezik a Szent István-szobrot.
1907-12: Dobó István-emlékmű, Arany János második szobra, Széchenyi István-emlékmű.
1913: Művészi munkájának elismeréséül I. Ferenc József „liptóújvári” előnévvel magyar nemességet adományoz Stróbl Alajosnak.
1914: A világháborúban katonai szolgálatot teljesít, ez idő alatt is szüntelen portrékat, rajzokat készít bajtársairól, mindennapi életükről.
1924: Géniusz című bronz szobrát hősi emlékként állítják fel az angliai Stanstedben.
1926. december 13-án hunyt el Budapesten.
IDÉZETEK:
„Stróbl … fiatal szobrász, aki a dalműszínház homlokzatára szánt szobrok pályázatán feltűnést keltett s a reá bízott két alakot jelesen is mintázta, újabban Perseus szoborműve által keltett figyelmet Bécsben, hol Zumbusch Gáspár tanítványa volt. Az ifjú művész most a magyar fővárosban telepedett le.”
Képzőművészeti szemle, 1881
„Stróbl Alajos…becsvágyát abba helyezte, hogy belső művészi értékű művet teremtsen… Törekvésének e kiindulási pontja és vezéreszméje át és át hatotta művét, melyet egészben és részleteiben az összhang, az arányosság, az alkalmazott anyagok és tömegek jól kimért elosztása, az egyensúly, a nemes, nyugodt és fönkelt fölfogás és tudás jellemeznek”
Pasteiner Gyula, 1888
„Nem egy gyönge, istenes öreg királyt, egy múmia szerű szentet akarok én megörökíteni szoborban, hanem egy mozgalmas, fáradalmakat nem ismerő, jóságos, de fegyveres, szelíd, de erős fejedelmet, aki keresztet tartott a kezében, de kardot viselt az oldalán … Szent István király …nemzeti szent … nem pusztán az Isten országának, hanem egyszersmind a saját országának volt a bajnoka … Szent István nem csak apostol, hanem hadúr is.”
Stróbl Alajos levele a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, 1894. november 25.
„Az idei tél a társaság egy kedves tagját, Stróblt rabolta el: megházasodott…Ez a legagglegényebb agglegény, a fantasztikus ünnepélyek rendezője, ez a gyermekszívű óriás most turbékol, mint egy primo amoroso. De azért a többiek jókedvűek, ötletesek, s amellett annyira komolyak, hogy talán mások is követik kecsegtető példáját.”
Nemes Gyula, 1896
„Abban a tudatban, hogy az ideálja lángtüzében elégett Semmelweis emlékének megteremtését lelkesebb művészre nem bízhatnánk, a bizottság elhatározta, hogy a rendelkezésre álló eszközök határai között a szobormű elkészítését Ön végezze el.”
A szoborbizottság levele a művészhez, 1903. november
„Az őrtűz-frischfeueri szülőházat a már beérkezett művész 1893-ban megveszi az államtól, felújítja, kibővíti. „Messzire kimagasló, impozáns, ötemeletes, erkélyes őrtornya, amelyben a műtermek vannak elhelyezve, a 14. század vártornyainak stílusában épült…A főbejárat északi oldalán Dobó István, az egri hős síremlékének másolata, míg a liptói vár felé néző toronyfalba…Mátyás királynak Porosz-Sziléziában, az ortenburgi várban lévő nagyméretű domborművének másolata van elhelyezve…”
Markó Miklós, 1910
„1910-től 14-ig, mint növendéke a rajztanárképző főiskolának, majdnem minden nap megfordultam az Epreskertben… Különös képen vonzott bennünket egy antik szobrocska… Annyira elmélyedtünk a látványban, hogy észre sem vettük Stróbl mestert. Egészen meglepődtünk, amikor mosolyogva megszólalt: Ugye szép? Ugye remek munka? Ez volt a bevezetése egy fél órás pompás előadásnak, amelyből csak úgy áradt a művész lelkessége, s a szépség csodálata, elkápráztató mesterségbeli és műtörténeti tudása.”
György Antal festőművész
Stróbl Alajos ment háború zajába
Mert veszély közelgett a magyar hazára
Nem csak katonának van dolga a vészben
A művész is küzdhet fegyverrel a kézben!”
Istók János szobrászművész, 1914. október.
„Önként jelentkezett és hiába volt a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja minden könyörgése. Fiatalos hévvel ment a csatába. Tizennégy véres ütközetben vett részt, és szemtanúk állítják, hogy úgy harcolt, mint a barlangját, a kölykét védő oroszlán. Csodák csodája, hogy nem érte baj. Talán a nemzet féltő szeretetének varázsa óvta meg … a katona művészek vajdáját.”
Gémes Gindert Péter szobrászművész, 1919.
„…a múltat a jelennel kiegyenlítő, a hagyományos szépséget az élet igazságával összeegyeztetni akaró iránynak volt egyik leggeniálisabb mestere liptóújvári Stróbl Alajos. Egyike volt a háború előtti boldog magyarországi legtehetségesebb és legtöbbet dolgozó művészeinek. Munkássága hozzá tartozott a Ferenc József uralkodása alatti szellemi és gazdasági virágzáshoz, hű kifejezője volt a kor pompavágyának, ünneplőbe öltöztetett önbizalmának. Szobrászatának stílusa a 70-es és a 80-as évek érzésvilágában gyökerezett. Ennek művészi hitvallása, neobarokk festőisége visszhangzott alkotásaiban… Irtózott a prózaitól, izzott a valóságot átformálni akaró szenvedélytől. Hallatlanul lelkesült a pazar látványosságokért…Sajátos művészi énjét nem egyszer festői ünnepélyek, hatásos temetések rendezésében élte ki teljesen. Ebben is a régi nagy mesterekre ütött vissza. Érdekes megfigyelni, hogy a festőművészek között azokért lelkesült leginkább, akiknek modora legtávolabb van a szigorúbb szobrászi stílustól…A szobrászok között Michelangelo volt a bálványa, akinek titáni szenvedélye Stróbl-t is megejtette. Mint Michelangelo világokat formáló fantáziáját, Stróbl lobogó képzeletét is állandóan nagy tervek, kompozíciók hevítették. A teremtés szent őrülete sohasem hagyta nyugodni. Csak ha beteg volt, akkor pihent, akkor volt csöndes örökké hullámzó kedélyvilága.”
Ybl Ervin, 1927
„Mátyás király uralkodói tetteiből, a személyéhez fűződő mondákból és történetekből kirajzolódó egyénisége a szobrászművész számára életre szóló program alapjául szolgált. Az áltata igen nagyra tartott reneszánsz uralkodóval különös lelki közösséget érzett. A budai királyi palota bővítésén és díszítésén dolgozó Hauszmann Alajosnál kieszközölte a nemzeti király kultuszának ápolását célzó tematikus mű – kútplasztika – felállítását.”
Szatmári Gizella
szmoditsjuliaStróbl Alajos
(1856-1926)
Izsón kívül, egyedül Stróbl kerül fel a kortárs szobrászok, szobrokról hírt adó honlapunkra, Ybl-lel való kapcsolata miatt.
Ybl Miklós közbenjárására, a régi Zeneakadémián kapott Stróbl Alajos egy ideiglenes műtermet,amikor nővérével Stróbl Zsófia festőművésszel 6 éves bécsi tartózkodásuk után 1881-ben visszaköltöztek Budapestre.
Ybl megbízást adott Liszt és Erkel szobrainak elkészítésére, az Operaház főhomlokzati feljárati fülkéibe.
Ybl Stróbltól rendelte meg a szfinxeket is, s Stróbl készítette el Ferenc józsef mellszobrát is.
Srtóbl domborművet is készített Yblről.
Stróbl Alajos (1856-1926) „A romantika utolsó lovagja” MŰVÉSZTÜKÖR
Készült a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum Stróbl Alajos – „A művész is ember” c. kiállítása alkalmából 2010-ben
1856. június 21-én Liptóújváron született.
1876-1880:
Caspar von Zumbusch szobrászművész növendéke a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.
1877: A budapesti Műcsarnok kiállításán szerepel, majd elnyeri a kiállítási alap 200 Ft-os ösztöndíját.
1884: Elhelyezik az Operaház főbejárata melletti fülkékben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzőkről készített monumentális ülőszobrait. Ugyanebben az évben készít portrét – elsőként a magyar szobrászok közül – I. Ferenc Józsefről, amely hatalmas népszerűséget hoz számára.
1885: Az Andrássy úti Mintarajz-tanoda tanára, ahol közel 40 éven keresztül oktatja és neveli a művésznövendékeket. Igazgató: Keleti Gusztáv. Tanártársai: Benczúr Gyula, Lotz Károly, Greguss János, Schulek Frigyes, Székely Bertalan, Várady Szilárd és Henszlmann Imre.
1888: Külföldi tanulmányútra indul: útja Olaszországon (Firenze, Róma, Carrara, Milánó) át Párizsba vezet. Ebben az évben nyeri el az Arany János-emlékmű elkészítésére meghirdetett pályázatot (a szobor 1893-ra készül el).
1896: A millenniumi kiállításon bemutatott nagy sikert aratott Anyánk című szobrát megvásárolja a
Szépművészeti Múzeum, Justitia szobrát pedig a Kúriában (mai Néprajzi Múzeum) helyezik el.
Magánéletében is jelentős fordulat: megnősül, feleségül veszi mostoha unokahúgát, Kratochwill Alojziát (Luischen).
1900: Anyánk című szobrával a párizsi világkiállításon Grand Prix-et nyer.
1901: A várbeli Mátyás-kúthoz készített Kürtös figuráját a Műcsarnok kiállításán állami nagy aranyéremmel ismerik el.
1904: A Mátyás-kutat a király jelenlétében felavatják.
1906: Nagyszabású ünnepség keretében, a király jelenlétében leleplezik a Szent István-szobrot.
1907-12: Dobó István-emlékmű, Arany János második szobra, Széchenyi István-emlékmű.
1913: Művészi munkájának elismeréséül I. Ferenc József „liptóújvári” előnévvel magyar nemességet adományoz Stróbl Alajosnak.
1914: A világháborúban katonai szolgálatot teljesít, ez idő alatt is szüntelen portrékat, rajzokat készít bajtársairól, mindennapi életükről.
1924: Géniusz című bronz szobrát hősi emlékként állítják fel az angliai Stanstedben.
1926. december 13-án hunyt el Budapesten.
IDÉZETEK:
„Stróbl … fiatal szobrász, aki a dalműszínház homlokzatára szánt szobrok pályázatán feltűnést keltett s a reá bízott két alakot jelesen is mintázta, újabban Perseus szoborműve által keltett figyelmet Bécsben, hol Zumbusch Gáspár tanítványa volt. Az ifjú művész most a magyar fővárosban telepedett le.”
Képzőművészeti szemle, 1881
„Stróbl Alajos…becsvágyát abba helyezte, hogy belső művészi értékű művet teremtsen… Törekvésének e kiindulási pontja és vezéreszméje át és át hatotta művét, melyet egészben és részleteiben az összhang, az arányosság, az alkalmazott anyagok és tömegek jól kimért elosztása, az egyensúly, a nemes, nyugodt és fönkelt fölfogás és tudás jellemeznek”
Pasteiner Gyula, 1888
„Nem egy gyönge, istenes öreg királyt, egy múmia szerű szentet akarok én megörökíteni szoborban, hanem egy mozgalmas, fáradalmakat nem ismerő, jóságos, de fegyveres, szelíd, de erős fejedelmet, aki keresztet tartott a kezében, de kardot viselt az oldalán … Szent István király …nemzeti szent … nem pusztán az Isten országának, hanem egyszersmind a saját országának volt a bajnoka … Szent István nem csak apostol, hanem hadúr is.”
Stróbl Alajos levele a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, 1894. november 25.
„Az idei tél a társaság egy kedves tagját, Stróblt rabolta el: megházasodott…Ez a legagglegényebb agglegény, a fantasztikus ünnepélyek rendezője, ez a gyermekszívű óriás most turbékol, mint egy primo amoroso. De azért a többiek jókedvűek, ötletesek, s amellett annyira komolyak, hogy talán mások is követik kecsegtető példáját.”
Nemes Gyula, 1896
„Abban a tudatban, hogy az ideálja lángtüzében elégett Semmelweis emlékének megteremtését lelkesebb művészre nem bízhatnánk, a bizottság elhatározta, hogy a rendelkezésre álló eszközök határai között a szobormű elkészítését Ön végezze el.”
A szoborbizottság levele a művészhez, 1903. november
„Az őrtűz-frischfeueri szülőházat a már beérkezett művész 1893-ban megveszi az államtól, felújítja, kibővíti. „Messzire kimagasló, impozáns, ötemeletes, erkélyes őrtornya, amelyben a műtermek vannak elhelyezve, a 14. század vártornyainak stílusában épült…A főbejárat északi oldalán Dobó István, az egri hős síremlékének másolata, míg a liptói vár felé néző toronyfalba…Mátyás királynak Porosz-Sziléziában, az ortenburgi várban lévő nagyméretű domborművének másolata van elhelyezve…”
Markó Miklós, 1910
„1910-től 14-ig, mint növendéke a rajztanárképző főiskolának, majdnem minden nap megfordultam az Epreskertben… Különös képen vonzott bennünket egy antik szobrocska… Annyira elmélyedtünk a látványban, hogy észre sem vettük Stróbl mestert. Egészen meglepődtünk, amikor mosolyogva megszólalt: Ugye szép? Ugye remek munka? Ez volt a bevezetése egy fél órás pompás előadásnak, amelyből csak úgy áradt a művész lelkessége, s a szépség csodálata, elkápráztató mesterségbeli és műtörténeti tudása.”
György Antal festőművész
Stróbl Alajos ment háború zajába
Mert veszély közelgett a magyar hazára
Nem csak katonának van dolga a vészben
A művész is küzdhet fegyverrel a kézben!”
Istók János szobrászművész, 1914. október.
„Önként jelentkezett és hiába volt a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja minden könyörgése. Fiatalos hévvel ment a csatába. Tizennégy véres ütközetben vett részt, és szemtanúk állítják, hogy úgy harcolt, mint a barlangját, a kölykét védő oroszlán. Csodák csodája, hogy nem érte baj. Talán a nemzet féltő szeretetének varázsa óvta meg … a katona művészek vajdáját.”
Gémes Gindert Péter szobrászművész, 1919.
„…a múltat a jelennel kiegyenlítő, a hagyományos szépséget az élet igazságával összeegyeztetni akaró iránynak volt egyik leggeniálisabb mestere liptóújvári Stróbl Alajos. Egyike volt a háború előtti boldog magyarországi legtehetségesebb és legtöbbet dolgozó művészeinek. Munkássága hozzá tartozott a Ferenc József uralkodása alatti szellemi és gazdasági virágzáshoz, hű kifejezője volt a kor pompavágyának, ünneplőbe öltöztetett önbizalmának. Szobrászatának stílusa a 70-es és a 80-as évek érzésvilágában gyökerezett. Ennek művészi hitvallása, neobarokk festőisége visszhangzott alkotásaiban… Irtózott a prózaitól, izzott a valóságot átformálni akaró szenvedélytől. Hallatlanul lelkesült a pazar látványosságokért…Sajátos művészi énjét nem egyszer festői ünnepélyek, hatásos temetések rendezésében élte ki teljesen. Ebben is a régi nagy mesterekre ütött vissza. Érdekes megfigyelni, hogy a festőművészek között azokért lelkesült leginkább, akiknek modora legtávolabb van a szigorúbb szobrászi stílustól…A szobrászok között Michelangelo volt a bálványa, akinek titáni szenvedélye Stróbl-t is megejtette. Mint Michelangelo világokat formáló fantáziáját, Stróbl lobogó képzeletét is állandóan nagy tervek, kompozíciók hevítették. A teremtés szent őrülete sohasem hagyta nyugodni. Csak ha beteg volt, akkor pihent, akkor volt csöndes örökké hullámzó kedélyvilága.”
Ybl Ervin, 1927
„Mátyás király uralkodói tetteiből, a személyéhez fűződő mondákból és történetekből kirajzolódó egyénisége a szobrászművész számára életre szóló program alapjául szolgált. Az áltata igen nagyra tartott reneszánsz uralkodóval különös lelki közösséget érzett. A budai királyi palota bővítésén és díszítésén dolgozó Hauszmann Alajosnál kieszközölte a nemzeti király kultuszának ápolását célzó tematikus mű – kútplasztika – felállítását.”
Szatmári Gizella
szmoditsjuliaStróbl Alajos
(1856-1926)
Izsón kívül, egyedül Stróbl kerül fel a kortárs szobrászok, szobrokról hírt adó honlapunkra, Ybl-lel való kapcsolata miatt.
Ybl Miklós közbenjárására, a régi Zeneakadémián kapott Stróbl Alajos egy ideiglenes műtermet,amikor nővérével Stróbl Zsófia festőművésszel 6 éves bécsi tartózkodásuk után 1881-ben visszaköltöztek Budapestre.
Ybl megbízást adott Liszt és Erkel szobrainak elkészítésére, az Operaház főhomlokzati feljárati fülkéibe.
Ybl Stróbltól rendelte meg a szfinxeket is, s Stróbl készítette el Ferenc józsef mellszobrát is.
Srtóbl domborművet is készített Yblről.
Stróbl Alajos (1856-1926) „A romantika utolsó lovagja” MŰVÉSZTÜKÖR
Készült a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum Stróbl Alajos – „A művész is ember” c. kiállítása alkalmából 2010-ben
1856. június 21-én Liptóújváron született.
1876-1880:
Caspar von Zumbusch szobrászművész növendéke a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.
1877: A budapesti Műcsarnok kiállításán szerepel, majd elnyeri a kiállítási alap 200 Ft-os ösztöndíját.
1884: Elhelyezik az Operaház főbejárata melletti fülkékben Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzőkről készített monumentális ülőszobrait. Ugyanebben az évben készít portrét – elsőként a magyar szobrászok közül – I. Ferenc Józsefről, amely hatalmas népszerűséget hoz számára.
1885: Az Andrássy úti Mintarajz-tanoda tanára, ahol közel 40 éven keresztül oktatja és neveli a művésznövendékeket. Igazgató: Keleti Gusztáv. Tanártársai: Benczúr Gyula, Lotz Károly, Greguss János, Schulek Frigyes, Székely Bertalan, Várady Szilárd és Henszlmann Imre.
1888: Külföldi tanulmányútra indul: útja Olaszországon (Firenze, Róma, Carrara, Milánó) át Párizsba vezet. Ebben az évben nyeri el az Arany János-emlékmű elkészítésére meghirdetett pályázatot (a szobor 1893-ra készül el).
1896: A millenniumi kiállításon bemutatott nagy sikert aratott Anyánk című szobrát megvásárolja a
Szépművészeti Múzeum, Justitia szobrát pedig a Kúriában (mai Néprajzi Múzeum) helyezik el.
Magánéletében is jelentős fordulat: megnősül, feleségül veszi mostoha unokahúgát, Kratochwill Alojziát (Luischen).
1900: Anyánk című szobrával a párizsi világkiállításon Grand Prix-et nyer.
1901: A várbeli Mátyás-kúthoz készített Kürtös figuráját a Műcsarnok kiállításán állami nagy aranyéremmel ismerik el.
1904: A Mátyás-kutat a király jelenlétében felavatják.
1906: Nagyszabású ünnepség keretében, a király jelenlétében leleplezik a Szent István-szobrot.
1907-12: Dobó István-emlékmű, Arany János második szobra, Széchenyi István-emlékmű.
1913: Művészi munkájának elismeréséül I. Ferenc József „liptóújvári” előnévvel magyar nemességet adományoz Stróbl Alajosnak.
1914: A világháborúban katonai szolgálatot teljesít, ez idő alatt is szüntelen portrékat, rajzokat készít bajtársairól, mindennapi életükről.
1924: Géniusz című bronz szobrát hősi emlékként állítják fel az angliai Stanstedben.
1926. december 13-án hunyt el Budapesten.
IDÉZETEK:
„Stróbl … fiatal szobrász, aki a dalműszínház homlokzatára szánt szobrok pályázatán feltűnést keltett s a reá bízott két alakot jelesen is mintázta, újabban Perseus szoborműve által keltett figyelmet Bécsben, hol Zumbusch Gáspár tanítványa volt. Az ifjú művész most a magyar fővárosban telepedett le.”
Képzőművészeti szemle, 1881
„Stróbl Alajos…becsvágyát abba helyezte, hogy belső művészi értékű művet teremtsen… Törekvésének e kiindulási pontja és vezéreszméje át és át hatotta művét, melyet egészben és részleteiben az összhang, az arányosság, az alkalmazott anyagok és tömegek jól kimért elosztása, az egyensúly, a nemes, nyugodt és fönkelt fölfogás és tudás jellemeznek”
Pasteiner Gyula, 1888
„Nem egy gyönge, istenes öreg királyt, egy múmia szerű szentet akarok én megörökíteni szoborban, hanem egy mozgalmas, fáradalmakat nem ismerő, jóságos, de fegyveres, szelíd, de erős fejedelmet, aki keresztet tartott a kezében, de kardot viselt az oldalán … Szent István király …nemzeti szent … nem pusztán az Isten országának, hanem egyszersmind a saját országának volt a bajnoka … Szent István nem csak apostol, hanem hadúr is.”
Stróbl Alajos levele a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, 1894. november 25.
„Az idei tél a társaság egy kedves tagját, Stróblt rabolta el: megházasodott…Ez a legagglegényebb agglegény, a fantasztikus ünnepélyek rendezője, ez a gyermekszívű óriás most turbékol, mint egy primo amoroso. De azért a többiek jókedvűek, ötletesek, s amellett annyira komolyak, hogy talán mások is követik kecsegtető példáját.”
Nemes Gyula, 1896
„Abban a tudatban, hogy az ideálja lángtüzében elégett Semmelweis emlékének megteremtését lelkesebb művészre nem bízhatnánk, a bizottság elhatározta, hogy a rendelkezésre álló eszközök határai között a szobormű elkészítését Ön végezze el.”
A szoborbizottság levele a művészhez, 1903. november
„Az őrtűz-frischfeueri szülőházat a már beérkezett művész 1893-ban megveszi az államtól, felújítja, kibővíti. „Messzire kimagasló, impozáns, ötemeletes, erkélyes őrtornya, amelyben a műtermek vannak elhelyezve, a 14. század vártornyainak stílusában épült…A főbejárat északi oldalán Dobó István, az egri hős síremlékének másolata, míg a liptói vár felé néző toronyfalba…Mátyás királynak Porosz-Sziléziában, az ortenburgi várban lévő nagyméretű domborművének másolata van elhelyezve…”
Markó Miklós, 1910
„1910-től 14-ig, mint növendéke a rajztanárképző főiskolának, majdnem minden nap megfordultam az Epreskertben… Különös képen vonzott bennünket egy antik szobrocska… Annyira elmélyedtünk a látványban, hogy észre sem vettük Stróbl mestert. Egészen meglepődtünk, amikor mosolyogva megszólalt: Ugye szép? Ugye remek munka? Ez volt a bevezetése egy fél órás pompás előadásnak, amelyből csak úgy áradt a művész lelkessége, s a szépség csodálata, elkápráztató mesterségbeli és műtörténeti tudása.”
György Antal festőművész
Stróbl Alajos ment háború zajába
Mert veszély közelgett a magyar hazára
Nem csak katonának van dolga a vészben
A művész is küzdhet fegyverrel a kézben!”
Istók János szobrászművész, 1914. október.
„Önként jelentkezett és hiába volt a minisztérium tiltakozása, a sok lebeszélés és családja minden könyörgése. Fiatalos hévvel ment a csatába. Tizennégy véres ütközetben vett részt, és szemtanúk állítják, hogy úgy harcolt, mint a barlangját, a kölykét védő oroszlán. Csodák csodája, hogy nem érte baj. Talán a nemzet féltő szeretetének varázsa óvta meg … a katona művészek vajdáját.”
Gémes Gindert Péter szobrászművész, 1919.
„…a múltat a jelennel kiegyenlítő, a hagyományos szépséget az élet igazságával összeegyeztetni akaró iránynak volt egyik leggeniálisabb mestere liptóújvári Stróbl Alajos. Egyike volt a háború előtti boldog magyarországi legtehetségesebb és legtöbbet dolgozó művészeinek. Munkássága hozzá tartozott a Ferenc József uralkodása alatti szellemi és gazdasági virágzáshoz, hű kifejezője volt a kor pompavágyának, ünneplőbe öltöztetett önbizalmának. Szobrászatának stílusa a 70-es és a 80-as évek érzésvilágában gyökerezett. Ennek művészi hitvallása, neobarokk festőisége visszhangzott alkotásaiban… Irtózott a prózaitól, izzott a valóságot átformálni akaró szenvedélytől. Hallatlanul lelkesült a pazar látványosságokért…Sajátos művészi énjét nem egyszer festői ünnepélyek, hatásos temetések rendezésében élte ki teljesen. Ebben is a régi nagy mesterekre ütött vissza. Érdekes megfigyelni, hogy a festőművészek között azokért lelkesült leginkább, akiknek modora legtávolabb van a szigorúbb szobrászi stílustól…A szobrászok között Michelangelo volt a bálványa, akinek titáni szenvedélye Stróbl-t is megejtette. Mint Michelangelo világokat formáló fantáziáját, Stróbl lobogó képzeletét is állandóan nagy tervek, kompozíciók hevítették. A teremtés szent őrülete sohasem hagyta nyugodni. Csak ha beteg volt, akkor pihent, akkor volt csöndes örökké hullámzó kedélyvilága.”
Ybl Ervin, 1927
„Mátyás király uralkodói tetteiből, a személyéhez fűződő mondákból és történetekből kirajzolódó egyénisége a szobrászművész számára életre szóló program alapjául szolgált. Az áltata igen nagyra tartott reneszánsz uralkodóval különös lelki közösséget érzett. A budai királyi palota bővítésén és díszítésén dolgozó Hauszmann Alajosnál kieszközölte a nemzeti király kultuszának ápolását célzó tematikus mű – kútplasztika – felállítását.”
Szatmári Gizella
szmoditsjulia
