Ybl Miklós és a Rácz fürdő

A Rácz (Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi) fürdő a Budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő, török alapítású, Evlia Cselebi történetíró a “felüdülés fürdője” néven említi. Később a környékre települt rácokról nevezték el. Minden valószínűség szerint Szokollu Musztafa idején épült, 1560 körül, valamivel korábban, mint a Rudas-, vagy a Királyfürdő.

A török kiűzése után három család kezében volt, egészen 1935. V. 3.-áig, amikor is a Főváros kezébe került.

Az utolsó magántulajdonos a Heinrich család volt. 1860. X.15.-én vásárolta meg Jahann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (1818-1888) orvos a fürdőt a Zagler családtól. Az ő nevéhez fűződik a fürdő teljes kiépítése. Először a bejárati épület készül el, amelynek tervezőjét nem ismerjük.1862-ben beboltoztatta a fürdő előtt lévő Ördög-árkot. Ezután Ybl Miklóst bízta meg az új fürdőépületek tervezésével, aki ekkor már nagyhírű építész volt. Ybl ekkor romantikus stílusban tervezett. Ebben a modorban épült meg tervei alapján a Flóra fürdő átépítése  (1863), a melegvizes kupolacsarnok (1865), a Széchenyi-szárny (lebontva), a női fürdő (1866, lebontva), és a zuhanycsarnok (1865, lebontva és 1:1-es makettként újjáépítve 2010-ben). Utolsó munkája a fürdőn a langyos vizes kupolacsarnok (1870, lebontva és 1:1-es makettként újjáépítve 2010-ben) már klasszicizáló eklektikus stílusban épült meg.

Forrás: Kemény Mária, Farbaky Péter (szerk.): Ybl Miklós építész 1814-1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban 1991 december – 1992 március. (A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást tervezte: Gerle János.) Felelős kiadó: Hild-Ybl Alapítvány, 1991.

Ybl a zuhanycsarnokban és a langyos vizes kupolacsarnokban a kitűnő építészeti megoldásokon túl változatos vizes berendezéseket is tervezett: a test súlyával működtetett zuhanyok, kápolnazuhanyok, vízszintesen lövellő zuhanyok, vízesés és ülőkád állt a fürdővendégek szolgálatára. Egyúttal kora technikai lehetőségeit is bemutatta. A vízesés mögé Heinrich úr később zenekészüléket is elhelyezett.

Míg a Flóra fürdőről fennmaradt Ybl szignálta tervanyag nem azonos a megépülttel, a többi épületrész esetében kétségtelen a szerzőség kérdése. A Flóra fürdő töredékesen megmaradt eredeti pillérfejezete viszont szoros egyezést mutat a  kiskörúti Unger házéval.

Az Ybl tervezte épületrészek a második világháborúban szenvedték az első csapásokat. A hatvanas évek első felének értelmetlen és érthetetlen bontásai azonban mindenben túltesznek ezen. Az utolsó Ybl-bontás 2005-ben történt, amikor a langyos vizes kupolacsarnok akkor egy támfal mögül előkerült 3 m magas falai és medencéje pusztult el.

A Rácz fürdő rekonstrukciója és fejlesztése során helyreállításra került a meleg vizes kupolacsarnok és a Flórafürdő. A zuhanycsarnok és a langyos vizes kupolacsarnok 1:1-es makettként lett újjáépítve. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára egyértelművé tettük, hogy egy kortárs épületbe lép be a fürdőző, de az belülről minden tekintetben olyan, mint amilyennek Ybl megtervezte.  2010-ben fejeződtek be az építési munkák.

Dévényi Tamás

Rácz Fürdő

AZ alábbi linken lévő képek az Ybl Egyesület „Ybl Miklós és a Magyar Építészek, Építőmesterek Ünnepe” és  „Az Építészet Világnapja” c. rendezvényein készültek
http://yblegyesulet.hu/galeria/raczfurdo/