Vadász Bence és M.Miltényi Miklós 3.Verses kötetének bemutatója

Skardelli György köszöntője

Építészet és költészet, avagy egy igazi szerelmese

Hiába, na, mégis csak október van, és ha már az van, akkor az az építészet hónapja. Ezért is vagyunk itt mindannyian, építészek és nem építészek egyaránt, hiszen két építész munkáját ünnepeljük, és köszönthetjük személyesen az alkotókat magukat. Bár a mű korántsem szokásos, nem egy féltve őrzött, fiók mélyéről előhalászott, meg nem értett terv, vagy egy éppen megvalósult ház képei szigorúan bokamagasságból exponálva, pont elkapva a lenyugvó nap utolsó játékos sugarát, amint megcsillan a színüveg előtető sarkán és még csak nem is egy útinapló egy távoli útról, telis-tele igazi építészies rajzokkal, kizárólag töltőtollal utóhasznosított papírra vetve. De nem ám, hanem egy valódi könyv és méghozzá nem is az első, hanem immáron a harmadik, részeként a sorozatnak a fékezhetetlen szerzőpáros tollából. A munkamegosztás példamutató, az egyikük ír, a másikuk rajzol és a végtermék nem egy örökérvényű építészeti tanulsággyűjtemény, okulásul az utánuk sorjázó építész fiataloknak, hanem egy verses kötet. Vagy, ahogy azt évtizedekkel ezelőtt a kiskőrösi laktanyában egy törzsőrmestertől volt alkalmam megtanulni a körletben, miközben két ujját demonstratíve összecsippentve emelte ki a szekrényből az oda nem való tárgyat és ejtette a márványmozaik padlóra, egzaktul definiálva annak műfaját: „szípirodalom”. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy az ő szájából volt ennek a szónak egyfajta pejoratív tónusa, de az elvitathatatlan, hogy részéről a műfaj meghatározás korrekt volt és e tekintetben – az évtizedeken átívelve – szolgált segítségül az alkalomhoz illő bevezető gondolatokkal küzdő rétornak. Most hogy már pontosan tudjuk, hogy mi is az ünnepélyes alkalom tárgya és műfaja, óva intek mindenkit az elkeseredéstől. Tehetséges, sokat bizonyított kollégáink nem azért írták ezt a könyvet, mert nincs munkájuk. Jó, tényleg nincs, de most álljon elő az az építész, akinek van! Na, ugye! És akkor meg ne csodálkozzunk, ha az alkotó tehetség új utat keres magának és ha nem az építészetben, hát a szavak erdejében vág örökké való ösvényt magának. Persze ez is tele van tanulsággal, az életből ellopott pillanatok tanulságával, hiszen végiggondolta volna-e bárki is közülünk, hogy hányadik vodkától születik meg az igaz szerelem?! És ha mindezt végig gondoltuk tegyük a szívünkre a kezünket, azért ez mégiscsak fontosabb kérdés, mint az, hogy a mezzanin szinten hány perces ajtót írjunk ki a takarítószer tárolóra.

Bence és Miklós, igazi veretes férfiúk. Egy ilyen párosítást már eddig is ismertem a szépirodalomban, igaz, hogy Miklós és Bence volt a sorrend abban az írásműben, és bár több mint 160 éves, de az se egy rossz költemény, egy kicsit ugyan hosszabb lére van eresztve. Dörgicsére jövet-menet hányszor meghallgatom egy szeretett bariton tolmácsolásában. Az írójuk se volt akárki, egészen a nagytekintélyű akadémiai főtitkárságig vitte fel és még csak nem is volt építész. Ellenben a mi embereink, Bence és Miklós azok. Szeretett kollégáink, harcosok az első vonalból és mint most már az hiteles írásaikból kiderült nagytermészetű hitvesek, gyengéd szívű apák, és a kocsma asztalnál se hitvány akárkik. És összehoztak egy újabb könyvet, amelyben lehet, hogy itt – ott döcögnek a rímek, azonban az biztos, hogy minden papírra vetett betű és meghúzott vonal csibészséggel, barátsággal, szeretettel került a kötetbe, amely talán felvenné a versenyt a legcsillogóbb építész tervvel is, már ha egyáltalán szeretne ilyen versenyre kelni.  Valahogy kikeveredve ebből a verbális káoszból mit is kívánhatnék ennek a két polihisztornak. Vegyék, vigyék a köteteiket, ezt is, meg az előző kettőt is, hiszen hogy néz ki a sor a könyvespolcon, ha foghíjas. A tanulság levonása magam számára is szükséges. Ha netán egy József Attila díjas költő valamilyen teljesen megmagyarázhatatlan okból épülettervezésre adja a fejét és a tervét a központi tervtanács előtt akarja bemutatni, bátran küldjétek hozzám opponenciáért. Vállalom!

 

Vadász Bence – M. Miltényi Miklós: Ilyen kis szerelmeses
Könyvbemutató 2012. október 26. Kós Károly terem           Skardelli György

Kövessen minket!

Képeinkből

Virtuális séták

YBL MIKLÓS (1814 – 1891) ARCHÍVUM