Ybl Miklós-díj
a bronz, kör alakú, 60 mm átmérőjű érem alkotója Borsos Miklós szobrászművész egyik oldalán Ybl Miklós dombormű arcképe, a szélén YBL felirat, valamint Borsos mesterjegye látható másik oldalán vésett felirattal az adományozott neve és az adományozás évszáma található
a tervező-alkotó építészek legrangosabb elismerése 1952-ben történt megalapítása óta. Több mint fél-évszázados története során az évenkénti díjazottak száma vagy a díjazás szempontjai, szabályai, a pénzjutalom nagysága többször változott, ezek azonban jelentőségét nem halványították.
Az Ybl Miklós díj 1953-ban – a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozata (1069/1953. (XI. 6.) határozat) alapján – az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés, amely a „kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek és az ilyen irányú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésére, valamint az alkotó kedv serkentésére” alapíttatott, 6-6 darab I. és II. fokozatú, oklevéllel és pénzjutalommal járó kitüntetésként. (Ybl Miklóson kívül más építész neve fel sem merült…)
1956 – ban az építésügyi miniszter előterjesztésével csak 5-5 db érdemérmet ítélnek meg. 1964 és 1977 között III. fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tíz a díjban részesíthetők száma.
1957-ben és 1959-ben nem osztanak ki díjakat. Ezekben az években többször is változtattak a kitüntetéssel kapcsolatban.
1964-ben már nemcsak I. és II. fokozat, hanem III. fokozat is adományható. Ekkor, Ybl születésének 150. évfordulója alkalmából, a Magyar Építőművészek Szövetsége által kibocsátott Ybl-emlékérem – Borsos Miklós szobrászművész alkotása – is a díj részét képezte. Az emlékplakettet az 1964 előtt kitüntetettek visszamenőleg megkapták.
1969. május 25.-i kormányhatározat értelmében „…a díjban részesült személyt pedig a megfelelő cím használata is megilleti…”, vagyis hogy Ybl-díjas.
1978-tól a fokozatok megszűnnek, csupán egy kategória marad, melyet „kiváló építőművészeti tevékenység elismerése” kapcsán osztanak ki maximum 10 főnek.
1992. február 21.-i rendelet szerint az Ybl Miklós-díj életműért adható díj, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó tevékenység, életmű elismeréséül és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között. A díjat ugyanaz a személy 5 éven belül csak egyszer, és életútja folyamán legfeljebb kétszer kaphatja meg. Ezen kívül a vonatkozó miniszteri rendelet az évente kiadható Ybl-díjak számát ötre korlátozta.
Az Ybl-díjak megítélése és adományozása alapvetően szakmai szempontok alapján történt és történik. Hosszú ideig – kialakult gyakorlat szerint – a díjra beérkezett pályázatokat előzetesen a Magyar Építőművészek Szövetségének háromtagú, Ybl-díjas építészekből álló szakmai testülete értékelte és véleményezte. Később a javaslatokat (pályázatokat) – a díjat adományozó miniszter által felkért – Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottsága elemezte és rangsorolta, a miniszternek javaslattétellel a díjazottak személyére.
Az Ybl-díj elsősorban kiemelkedő színvonalú, eredményekben gazdag építészeti alkotó tevékenységért, vagyis építészeti tervezésért adományozható. Emellett azonban – az építészet, a szakma egészének fejlődésére jelentős hatású munkásságuk esetén – a díj olyan személyeknek is adományozható, akik elsősorban nem tervezési, hanem elméleti – oktatói, kutatói, publikációs – tevékenységet folytatnak. Az építészeti alkotó tevékenység komplexitása – ezen belül kétségtelen társadalmi hatása – következtében ritka az olyan jelentős építészi munkásság, amelyhez nem kapcsolódik valamilyen közéleti, oktatói vagy publikációs tevékenység. Ennek megfelelően a díjak megítélése terén előnyben részesülnek azok az egyéniségek, akik az építész szakma szűkebben értelmezett keretein túl, tágabb környezetükre is képesek pozitív hatást gyakorolni: akik napi tervezési feladataik mellett vagy fő hivatásként, a köz javára nemzetközi kapcsolatokat építenek, konferenciákat és kiállításokat szerveznek, tájegységek, települések értékeit védik és fejlesztik, szakmai műhelyeket alapítanak és működtetnek, nemzedékek sorát nevelik az értékek megbecsülésére és ápolására, vagyis követhető, jó példát mutatnak szakmán belül és kívül egyaránt.
2014-ben, Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján, az Ybl Bicentenárium 2014 – Magyar Építészet Éve alkalmából, az Ybl Egyesület ötlete, kérelme, s kitartó munkája alapján a Belügyminiszter és az Operaház Főigazgatója fogadókészségének köszönhetően 1953 óta először a névadó születésnapján, azaz április 6.-án, valamint az ünnepelt egyik legkiemelkedőbb művének, az Operaháznak a színpadán kerültek átadásra a kitüntetések.
2014 végén BM rendelet megszüntette az összes miniszteri építészeti díjat, köztük a legrangosabb Ybl Miklós-díjat is.
2015 márciusában megjelent rendelet ismét bevezette az Ybl-díjat, melyet évente legfeljebb 3 fő kaphat meg.
A díjak átadása – amellyel emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár – az érintett évet követő év március 15-i ünnepléséhez kapcsolódik, díjátadó az érintett miniszter.
szíves figyelmébe > http://mnl.gov.hu/a_het_
History of the Ybl prize
Miklós Ybl prize
The Miklós Ybl prize was established in 1953 by the Cabinet of the Hungarian People’s Republic (resolution 1069/1953. (XI. 6.)), which is the most prestigious professional award obtainable for architectural activity.
During the more than fifty year history of the Miklós Ybl prize, at times there have been changes with respect to the number of winners each year or the criteria for awarding the prize.
Up till 1964 six grade I and six grade II prizes were presented annually, between 1964 and 1977 there was also an option for awarding a third grade prize, then from 1978 the number of prizes conferred was reduced to ten per year, then to five in 1992.
In 2015, three Ybl prize winners were presented with their awards by the leading minister of the Cabinet. The presentation of the prizes is linked with the celebration of 15 March in the year following the year concerned, and they are presented by the minister concerned.
At the beginning, it could also be awarded to quite young (but always talented) architects for the design of individual buildings which well represented the results of building policy. From the seventies and eighties, the criteria for awarding the Ybl prizes increasingly lost their political character.
Following the political changes it was ruled that the Miklós Ybl prize should be a prize given for life’s work and it could only be awarded based on individual achievement.
The same person may only be awarded the prize once within a 5 year period, and twice at most in the course of his/her life.
The Ybl prizes have been and are adjudicated and conferred based fundamentally on professional criteria. For a long time, according to established practice, the competition entries for the prize were evaluated and assessed by a professional body comprising prior Ybl prize winning architects. Entries submitted more recently are assessed by a Miklós Ybl Prize Preparation Committee, invited by the minister presenting the prize, which then makes a proposal to the minister on the persons of the prize-winners.
In the area of adjudicating the prizes, those personalities are preferred who, beyond the scope of the architectural profession in a narrower sense, are also capable of exercising a positive influence on their broader environment: alongside their everyday design jobs or as a main vocation, they build international contacts for the common good, organise conferences and exhibitions, protect the treasures of landscapes and settlements, establish and operate professional workshops, train successive generations to appreciate and nurture values, that is, they provide a good example to be followed both within the profession and outside it.
The prize involves a medal, an award certificate and a remuneration. The medal is made of bronze, circular, 60 mm in diameter, designed by Miklós Borsos. On one side there is a relief portrait of Miklós Ybl, the inscription YBL along the edge, as well as Borsos’s hallmark. On the other side is an engraved inscription including the winner’s name and the year of the award.
On the initiative and at the request of the Ybl Association, in 2014, for the first time since its establishment (and it seems for the last), the Ybl prizes were presented by the Minister of the Interior on the stage of the Opera House created by Ybl.
Die Geschichte des Ybl Preises
Nikolaus Ybl Preis
Der Nikolaus Ybl-Preis ist die größte Anerkennung der ungarischen Architekten seit seiner Begründung in 1953. Über all die Jahre – beinahe ein halbes Jahrhundert – wurden zwar geringe Änderungen eingeführt, die die Zahl der Nominierten oder die Gewichte der Preisvergabe betrafen, diese hatten aber nie die Bedeutung des Preises beeinträchtigt: der Preis wurde vor allem am Anfang für Bauwerke – oft Industriegebäude – verliehen die die ehemalige Baupolitik gut repräsentierten. Das Alter des Künstlers hatte keine Rolle, selbst junge aber auf jedem Fall talentierte Architekten wurden ausgezeichnet.
Mehre künstlerisch hochwertige Baulichkeiten aus den 50er Jahren erhielten heutzutage den Status des Baudenkmals (und dadurch Schutz), und viele Industriegebäude erweckten in seiner Zeit hohes internationales Interesse und Anerkennung. Seit der 70er und 80er Jahren hatten politische Ansichten immer weniger Einfluss auf die Gesichtspunkte der Preisverleihung. All das trug zur Wertbeständigkeit des Ybl-Preises bei.
Der Nikolaus Ybl-Preis wurde im Jahre 1953 vom Ministerrat der ungarischen Volksrepublik begründet (Beschluss 1069/1953. (IX.6.)), und ist die rangvollste Auszeichnung das für Architekten vergeben werden kann. Bis 1964 wurden jährlich sechs Anerkennungen der Kategorie I. und sechs Anerkennungen der Kategorie II. verliehen. Zwischen 1964 und 1977 konnte auch eine dritte Kategorie erteilt werden, aber seit 1978 verminderte sich die Zahl der jährlich Auszuzeichnenden auf zehn.
Nach der politischen Wende, in 1992 änderte sich der Charakter des Preises wieder ein wenig. Laut der neuen Anordnung kann der Ybl-Preis nur für ein Lebenswerk , d.h. für die dauerhafte und hervorragende theorie- oder praxisorientierte architektonische und schöpferische Tätigkeit im Interesse der heimischen Umweltgestaltung oder deren Erhalt verliehen werden, wobei nur individuelle Leistungen anerkannt werden können. Der Preis ist unteilbar, kann also nur für einen Architekten oder einer Architektin zugeteilt werden. Eine Person kann den Preis höchstens zweimal erwerben, die zweite Verleihung darf aber nicht innerhalb von 5 Jahren stattfinden. Die Zweitnominierung kann nur auf Grund solcher Leistung erfolgen, die vom Nominierten seit der Vergabe des ersten Preises erreicht wurde. Darüber hinaus wurde die Zahl der jährlich zu verleihenden Ybl-Preise auf fünf beschränkt. Diese Änderungen wurden durch die gleichzeitige Stiftung eines Ministerpreises, der Pro Architektura-Preises möglich, mit der ausgesprochen die einzelnen herausragende architektonische Schöpfungen Anerkannt werden.
Die Verleihung des Ybl-Preises geschah und geschieht grundsätzlich entlang fachdidaktische Gesichtspunkte. Für eine lange Zeit wurden – der Praxis entsprechend – die Bewerbungen vorab von einem dreiköpfigen Fachgremium (alle Ybl-Preisträger) des Verbands der Ungarischen Architekten bewertet und beurteilt. Neuerlich werden die Bewerbungen von einer Vorbereitungskommission untersucht und eingestuft, wonach die Kommission einen Vorschlag für die zu nominierende Person an den Minister der den Ybl-Preis verleiht einreicht. Fünf von den Mitgliedern dieser Kommission sind Vertreter verschiedener architektonische Fachorganisationen, zwei sind Staatsbeamte mit einer Ausbildung zum Bauingenieur, sie alle werden vom Minister selbst erwählt. Der Ybl-Preis wird immer am 15. März in dem der Ausschreibung folgendem Jahr verliehen.
Der Ybl-Preis kann in erster Linie für eine herausragende, niveauvolle, ergebnisreiche architektonische und schöpferische Tätigkeit, wie Planung von Bauwerken vergeben werden. Darüber hinaus können aber auch solche gepreist werden die weniger durch ihre Praxisorientiertheit sondern durch ihre theoriebezogene Tätigkeit, d.h. Lehr-, Forschungs-, oder Publikationstätigkeit die Entwicklung der Architektur, des ganzen Fachgebiets selbst beeinflussten. Wegen der Komplexität der architektonischen schöpferischen Arbeit – wodurch deren gesellschaftliches, kulturelles Wirken zweifellos bleibt – gibt es nur wenige bedeutende Werke die über sich hinaus keine Anknüpfungspunkte zu irgendwelche Lehr- oder Publikationstätigkeit haben. Demensprechend werden bei der Auswahl der Preisträger die bevorzugt, die über den Rahmen der streng genommenen Architektur auch auf ihre weitere Umgebung positiv auswirkten: die nebst ihren alltäglichen Arbeiten – oder als Hauptbeschäftigung – auch zum allgemeinen Wohl beitragen konnten, internationale Verbindungen ausbauten, Konferenzen und Ausstellungen veranstalteten, zum Schutz und Entwicklung regionaler Werte beitrugen, brachten Workshops zum Leben, erzogen Generationen zur Schätzung und Pflege allgemeiner Werte, waren kurz gesagt ein befolgendes Beispiel in und außerhalb seines oder ihres Berufes.
Mit dem Preis wird eine Gedenkmünze, ein Anerkennungsdiplom und Geldbelohnung verliehen. Die Münze, die ein Werk von Nikolaus Borsos ist, ist aus Bronze mit einem Durchmesser von etwa 60 mm. An der einen Seite der Münze ist das Bildnis von Nikolaus Ybl zu sehen mit der Aufschrift Ybl, bzw. mit dem Kennzeichen von Borsos am Rahmen. An der anderen Seite ist der Name des Preisträgers und das Verleihungsjahr eingraviert.
Auf die Initiative des Ybl Vereins überreichte der Innenminister den Ybl-Preis in 2014, zum ersten (und wie es scheint zum letzten) mal seit seiner Begründung an der Bühne der Ungarischen Staatsoper, die von Ybl entworfen wurde.
