- 1845-től, első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői, a fóti r. k. templom, pesti lovarda, az. Unger-ház, stb..A román formákkal később sem szakított, amit a Bakáts téri Ferencvárosi Plébániatemplom bizonyít.
- 1852-től kezdődött Ybl romantikus korszaka, amelyben híres arisztokrata családoknak épített kastélyokat, templomokat, gazdasági épületeket. A Zichy, Festetics, Apponyi, Andrássy, Esterházy és Orczy családoktól kapott megbízásokat. Ezek mellett természetesen az intézmények és a polgári házak tervezését-építését is vállalja, pld.: Múzeum körúti átjáróház, Unger-Ház, a Balassa -Ház, a II. világháborúnak áldozatul esett Nemzeti Lovarda, Széchenyiek nagycenki temploma.
1860-tól a romantika és a hellénizmus rövid átmenete után a neoreneszánsz eszmény követőjévé válik. itáliai tanulmányútja hatására, az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre, pld.: Budai Első Takarékpénztár épülete, mágnáspaloták, régi Országház, Bazilika, Rác fürdő, a margitszigeti Sósfürdő és Szálló, Fővámház, ma Várkert Kioszk és Bazársor, a királyi palota trónterme és krisztinavárosi szárnya stb. - A Bazilika, lipótvárosi Szent István templom belső kiképzését Ybl halála után Kauser József fejezte be.
- Ekkor készül a Tudományos Akadémia, bútorzatot tervezett a Nemzeti Múzeumba, öntöttvas rácsot a budai rakpartra, majd megtervezte a régi Képviselőházat is. A 60-as évek második felében az akkor Habsburg József tulajdonában lévő Margitszigettel foglalatoskodott, . A területen lévő nagy mennyiségű kénes hévízre alapozva világfürdőt terveztek.
- 1873 szeptemberében pályázatot hirdettek az Operaház megtervezésére, melyen Ybl Miklós munkája nyerte el a pályadíjat. 1875 októberében látott az építési munkához. A Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon. Az eseményről még Krúdy is megemlékezett a Budapest vőlegénye című kötetben. „A Sugár út úgy feküdt Budapest testében, mint a Duna Magyarországéban. Mellette, nélküle, kívüle nem lehet elmenni senkinek. A Sugár úttal Pesten nem versenyezhet senki: a város reménysége volt, pedig csak akkor teszi az első kapavágást Podmaniczky Frigyes, Ybl építész és Zofahl mérnök a Hermina téren, ahol az Operaházat kimérik és megraknak a kiásott földdel egy kétkerekű talyigát”. Vajon ki az a vállalkozó szellemű építész, aki az akkor még isten háta mögöttinek tartott helyen, „ahol őszidőben terjedelmes mocsár kerekedik az erre tévedő pesti fiákeres mulatságára, míg tavasszal és nyáron káka és nád terem, benne fészket rak a vadmadár, vadkacsa kotyog és békák kuruttyolnak” – vállalkozik rá, hogy szentélyt emeljen a zenének?
1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet.
1887. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett.
- Egyidejűleg az olasz, német és francia függőkertek mintájára készült Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott az Operaház mellett.
- 1870-ben elkezdett Fővámház elkészülte után számos negatív kritikát kapott, szemben Ney Béla miniszteri főmérnök kiemelkedő dícséretével: korszakalkotónak nevezte az épületet.
- 1884-ben az Andrássy út végébe tervezett Gloriett 1896-ban történt lebontása után, 1898-ban a Széchenyi-hegyre került kilátóként.
további bővítés folyamatban
