Interjú Takács Tibor mérnökkel, az Ybl Bicentenárium és az Egyesület Támogatójával

 Sport plusz foci – 2014. 03. 07. (17. oldal)

Takács Tibor: A kultúra és a sport – elválaszthatatlan egymástól
Középpontban az Ybl bicentenárium

A Hatoscsatorna Foci és Sport adásában ezúttal a sport és a kultúra kapcsolata került a középpontba – méghozzá az építészet révén. A napokban rendezték meg az Ybl Miklós által tervezett Olasz Intézetben a XVII. Ybl Bált, amelyen természetesen részt vett Takács Tibor,  a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesület elnöke, az Ybl Tervező Iroda első embere is. Paor Lilla műsorvezető,a„Hatoscsatorna” tulajdonos-ügyvezetője ezúttal kissé rendhagyó módon állandó segítőjét,Takács Tibort faggatta.

–  Akasztják a hóhért, hiszen az adásokban szakértőként Takács Tiborra szoktam támaszkodni

–  vágott bele Paor Lilla.

–  Az elmúlt héten a nagyváradi sportbálról beszélgettünk, most pedig az Ybl Bál lesz a téma, s Takács Tibor neve mindkét eseménnyel szorosan összefügg.Annyit még hadd áruljak el, hogy Nagyváradon Springer Miklós unokája is jelen volt, és szívhez szóló sorokkal köszöntötte a résztvevőket.

Itt kell megjegyeznünk, hogy 2014 az Ybl Bicentenárium és a Magyar Építészet Éve, hiszen Ybl Miklós születésének kétszázadik, halálának 123. évfordulója az Ybl-emlékév, amely a kiváló építész és munkássága előtt tiszteleg.

A Ferencváros, a hagyományőrzés – és az építészet

–  De vajon hogyan kapcsolódik össze Ybl Miklós és a Ferencváros alapítója, valamint utóbbi dédunokájának a neve?

–  A hagyományőrzés nem csak a sportban fontos, bár kétségkívül a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesület a sporthoz, a Ferencvároshoz kötődik – felelte Takács Tibor.

–  A sport és a kultúra viszont elválaszthatatlan egymástól, s rám már gyerekkoromban óriási hatást gyakorolt Ybl Miklós és Springer Miklós neve.

Takács Tibor neve szinte egybeforrt a Ferencvárossal, a hagyományőrzéssel, és kevesen tudják, hogy miként került szorosabb kapcsolatba az építészettel.

–  Szintén érdekes kérdés lehet, hogy miért Ybl Miklós munkássága jegyében dolgozol nap mint nap?

–  A véletlen műve az egész, mert nem ilyen pályára készültem – válaszolta Takács Tibor.

–  Voltak olyan elképzeléseim, hogy majd a családunk egy-két tagját próbálom utánozni, bár amikor először megkérdezték tőlem, mi leszek, ha nagy leszek, azt feleltem, hogy postás, mert nagyon jól tudok bélyeget ragasztani… Később azonban példaképeket állítottam magam elé.

Édesapám orvos volt, nagybátyám színész, s én a versek iránt is vonzódtam. Egy ízben azt találtam mondani, hogy nappal orvos leszek, este színész, éjszaka pedig költő. Anno Petőfi Sándort is lebeszélték arról, hogy költő és vándorszínész legyen, s ez így volt a mi családunkban is. Az érettségi során aztán kiderült, hogy kimondottan vonz a matematika és a fizika, megláttam az egészben a logikát, az összefüggéseket. Éppen ezért az ELTE fizika szakára jelentkeztem, de felajánlották, hogy azonnal felvesznek matematika, fizika tanári szakra. Csakhogy előfelvételivel a fizika, méghozzá a geofizika szakra is bekerültem, s még dolgozni is elmentem: segéderő voltam az egyetemi kutatásoknál.

Majd áthívott a Fővárosi Fürdőigazgatóság, s megszerettem Budapest gyógyfürdőit. Budapest forrásait kellett vizsgálnom, műszaki ellenőr lehettem, s ezt az állást nem akartam feladni. Így váltottam a Műszaki Egyetemre, s végül mérnök lett belőlem.

De mivel foglalkozik manapság az Ybl-család?

–  Ybl Miklós nevével mikor találkoztál először, s mi volt a legmeggyőzőbb produktuma?

–  Az Operaház. Egyértelműen.

Amikor a szüleim vittek az operába – amit sok más gyerekkel ellentétben imádtam, s rendszeresen jártunk oda -, ahogy beléptünk a kapun, rögtön Ybl Miklósra gondoltam.

–  Mivel foglalkozik manapság az Ybl-család?

–  A dédunokaöccs az építészet felé fordult. Húsz éve, 1994 februárjában kaptam tőle egy dedikált könyvet ‚Architecture in Hawaii’ címmel, amiben az ő munkássága is szerepel. Az építészkart Los Angelesben végezte el, itt megismerkedett egy japán hallgatóval, s együtt kezdtek azon munkálkodni, miként lehetne a keleti és a nyugati kultúrát, építészeti stílust egyesíteni.

–  Minek köszönhető Ybl Miklós zseniális elméje?

–  Születési adottság lehet, ami rettenetes szorgalommal párosulhatott. Arról nem beszélve, hogy nyilván olyan környezetbe került, ahol lépést kellett tartani a társaival, többek között Steidl Sándorral, illetve Hild Józseffel.

–  Végezetül áruld el, milyen az Ybl Bálok hangulata, kik alkotják a közönséget?

–  A különböző építészirodák vezetői szoktak elmenni erre az eseményre, az Ybl Egyesület szervezésében. Szmodits Júlia igazán kiváló és áldozatkész munkáját dicséri az est létrejötte, ám a középpontban rendre Ybl Miklós munkássága áll.

A.G. (A Foci és Sport című műsor minden héten kedden 19:00-től látható a „hatoscsatornán”. A műsor interneten is nézhető a www.hatoscsatorna.hu weboldalon.)

Az emlékév a maiak munkásságára is ráirányítja a figyelmet.

Az Ybl Egyesület, illetve Szmodits Júlia évek óta tartó előkészítő munkájának eredményeként lett 2014 az Ybl bicentenárium éve.
Az Ybl Bicentenárium fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök, védnöke pedig dr. Pintér Sándor belügyminiszter.

Kövessen minket!

Képeinkből

Virtuális séták

YBL MIKLÓS (1814 – 1891) ARCHÍVUM