A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851-ben kezdték el, Hild József, az esztergomi és egri székesegyház alkotójának klasszicista stílusú tervei szerint. Hild 1867-ben bekövetkezett halálakor, a templom kupolája már 52 méter magasan állt. Az építkezést folytatására Ybl Miklóst kérték fel. Statikai problémák miatt bontást javasolt, de bejelentését a riválisával szembeni rosszindulatának tekintették. 1868-ban, egy szélviharban a felfalazott kupola és kupoladob kivitelezési- és anyaghibák miatt beomlott. Egy évi szünet után, az építkezést újrakezdték Ybl neoreneszánsz stílusú áttervezése szerint. Haláláig a művezetői feladatokat is ellátta, halála után díszítőmunkálatok, s az épületbelső végleges kialakítása , képzőművészeti alkotások már Kauser József irányításával készültek el.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Forrás: Kemény Mária, Farbaky Péter (szerk.): Ybl Miklós építész 1814-1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban 1991 december – 1992 március. (A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást tervezte: Gerle János.) Felelős kiadó: Hild-Ybl Alapítvány, 1991.
A nem bazilikás építészeti szerkezetű, görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső terű két toronnyal közrezárt templom nyugatra néző főhomlokzatán korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a Fessler Leo szoborcsoportját magába foglaló timpanont. A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede.
A tamburos kupola festése Lotz Károly, a baldachinos főoltár Stróbl Alajos, a szobrok Stróbl, Fadrusz János, Ferenczy Béni, Pátzay Pál, bolgogfai Farkas Sándor, Senyey Károly, Dankó József, Jálics Ernő, az oltárképek Benczur Gyula, id.Vastagh György, Feszty Árpád, Stetka Gyula, Nádler Róbert, Roskovots Ignác, a mozaikok Székely Bertalan és Than Mór, az üveg- és az üvegfestészeti munkák Róth Miksa alkotásai.
A bazilika déli (jobb) toronyának eredeti, Walser Ferenc öntőmester műhelyében, 1891-ben készült, Szentháromság tiszteletére 1892-ben felszentelt harangját az első világháborúban rekvirálták négy másik társával együtt. Pótlására a Szlezák László műhelyében 1930-ban öntött, 7945 kilogrammos harangot 1944. május 20-án – úgyszintén – hadi célokra vitték el. A mai, 1990-ben passaui öntödében készült, 9250 kilogrammos, 240 cm alsó átmérőjű harang Magyarországon a legnagyobb. Az északi toronyban található az egyetlen eredeti Nagyboldogasszony-harang, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem 3600 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm, Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten.
Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezése az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében 1906. december 8-án történt. Az eredeti szándék – miszerint Szent Lipót, Ausztria védőszentjének nevét viselte volna – a templom elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven szentelték fel.
1944–1945-ben a bombázások során a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, a tetőszerkezet teljes cseréje közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során az épülettel együtt renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat, kupolájában körkilátó
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||
|
A naponta látogatható Bazilika múzeumának anyagai |
|
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
