Dr. Szaló Péter
helyettes államtitkár
Belügyminisztérium
Tisztelt Kanonok Úr!
Tisztelt Elnök Asszony,
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
1867-et írunk, amikor Ybl Miklós 53 éves, nagy tudású tapasztalt építész, számos lakóház, palota, kastély, a fóti és ferencvárosi templomok, takarékpénztárak székházai, a debreceni színház, a Nemzeti Lovarda tervezője, a gyors ütemben fejlődő Duna parti városok arculatát formáló mester átveszi a Bazilika folyamatban lévő építkezésének vezetését. A nagy előd, Hild József számos elképzelését megtartva, komoly szerkezeti és kivitelezési nehézségekkel megküzdve kell és akarja megoldani a feladatot. Nagyvonalú új elképzelése a kupolára, a bejáratra, a belső részletek gazdag kialakítása mind azt mutatják, hogy a feladatot biztos szerkezeti tudással, kiváló arányérzékkel és nagyfokú eleganciával kezelte. A templomot koronázó kupola nemcsak az egyház dísze lett, de a fejlődő városrész fölé magasodva a bíztató jövőt körvonalazta. A kupola első megvalósítása során azonban számos technikai és szerkezeti probléma merült fel. Aggodalomra okot adó repedések jelentek meg a pilléreken, amelyet csitítva Ybl aggodalmait, szakértők csapata szemlélt meg és véleményezett, majd egy szélvihar után – 1868. január 22-én a kupoladob beomlott. Emberéletet nem követelt a katasztrófa, de ezzel megkezdődött egy több évtizedes bontási, majd újraépítési – s párhuzamosan egy hosszú engedélyezési, adminisztrációs folyamat, hogy a vállalt munka minden nehézség ellenére határidőre elkészüljön. Újabb tervek és költségvetések készültek, de immáron Ybl elképzelései és programja szerint. A hit, hogy a bonyolult feladat megoldható, a szerény természetű mestert magabiztossá tette. 21 év múltán október 19-én tűzték fel a nagykupola csúcsára a keresztet. Még két év, amit a Teremtő Yblnek kiszabott: pontosan 23 évvel azt követően, hogy kupola beomlott, Ybl Miklóst 1891. január 22-én elragadta a halál. Leghőbb vágya volt, hogy a Bazilika befejezését megérje. Ez nem adatott meg neki. Csak a kupola és a tornyok, valamint a külső architektúra elkészülését láthatta. A Bazilika azonban megőrizte nekünk a szellemi hagyatékot: egy elfalazott üregben életművének fontos dokumentumai: rajzai, tanulmányai, iratai sok-sok éven át észrevétlen megbújtak, s 60 év múltán kerültek csak elő. A Mester utolsó rajzai is a Bazilikához készültek. Ez a két tény talán annak bizonyítéka, hogy a sok megpróbáltatást megért építkezés nagyon fontos volt Yblnek.
Ybl Miklós ötven éves építészi jubileumát a legrangosabb magyar és külföldi társegyletek képviselői, hazai közéleti személyiségek ünnepelték meg. Mivel köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett, az előkészületek könnyen folytak. Az üdvözlő szavak azt a művészt éltették, akinek művei számát csak kevesen szárnyalták túl, aki el nem vitatható érdemeket szerzett a polgárosodó ország építészetében, a nemzeti építészeti kultúra európai színvonalának megteremtésében. A meleg szavú méltatások a legnagyobb épületek az Operaház, a Bazilika, a városi paloták és vidéki kastélyok, a templomok mellett a kisebb, de a mindennapok életét szebbé tevő, a közízlést nevelő, kimunkált részletek említését sem mellőzték. Egy miniszteri tanácsos az ünnepi vacsorán verssel köszöntötte a mestert:
„Ha műveidet nézem elmerülve,
Előttem a testté vált eszme, gondolat –
Habár dalom az egekig repülne:
Szeretném ekkor elhajítni lantomat.
Mi a költő dala? – Szó, mit tett nem követ…
Te nem beszélsz, Te megszólatod a – követ!”
Lehet-e ennél találóbban méltatni, elismerni annak munkásságát, aki több mint 130 épülettel gazdagította Pestet, Budát, majd Budapestet, illetve közel száz a vidéki városok, főúri birtokok arculatát meghatározó épületek száma. A korabeli híradások arról tudósítanak, hogy az életmű méltatásában mindenki részt vett. Ez az összefogás talán nemcsak a tehetségnek, hanem a szerény természetnek, az elismerésre méltó emberi tulajdonságnak is szólt.
Ybl Miklóst egyik kortársa így méltatta: „ő tette naggyá a hazai építészetet”.
Végül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Kanonok úrnak, az egyházközségnek és Szmodits Júlia asszonynak, az Ybl Egyesület elnökének, hogy Ybl Miklós munkássága előtt fejet hajthatunk.
Hajtsunk fejet a tehetség, a kitartás és a szorgalom előtt. Munkássága és kiemelten Bazilika tervezésének és építésének története alázatra tanít és felemeli lelkünket.
