Szigetvári JánosSzigetvári JánosSzigetvári János

246 Szigetvári János (1929-2000)
„a magyar népiépítészet-kutatás és műemléki rekonstrukciós tervezési
munkásságáért”

A Pécsi Tervező Vállalat építészmérnökeként foglalkozott a népi építészeti műemlékek kutatásával és rekonstrukciós tervezésével. Munkásságát a BME-en kezdte 1952-ben, majd 1954-től az ÉM Városrendezési Főosztályán folytatta. Az általa lejárt és megkutatott települések száma Baranyában 324, összesen pedig közel 1200: Nagydobsza, Lúzsok, Magyarlukafa, Ófalu, Kásád. Zalaegerszegi és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban történő elhelyezés céljából készített felméréseket, javaslatokat (előbbinél: kálócfai pajta, csödei pálinkafőző; utóbbinál: dusnoki szélmalom). 1970-ben a szamosközi árvíz idején az egyik körzet vezetője.
246 Szigetvári János (1929-2000)
„a magyar népiépítészet-kutatás és műemléki rekonstrukciós tervezési
munkásságáért”

A Pécsi Tervező Vállalat építészmérnökeként foglalkozott a népi építészeti műemlékek kutatásával és rekonstrukciós tervezésével. Munkásságát a BME-en kezdte 1952-ben, majd 1954-től az ÉM Városrendezési Főosztályán folytatta. Az általa lejárt és megkutatott települések száma Baranyában 324, összesen pedig közel 1200: Nagydobsza, Lúzsok, Magyarlukafa, Ófalu, Kásád. Zalaegerszegi és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban történő elhelyezés céljából készített felméréseket, javaslatokat (előbbinél: kálócfai pajta, csödei pálinkafőző; utóbbinál: dusnoki szélmalom). 1970-ben a szamosközi árvíz idején az egyik körzet vezetője.
246 Szigetvári János (1929-2000)
„a magyar népiépítészet-kutatás és műemléki rekonstrukciós tervezési
munkásságáért”

A Pécsi Tervező Vállalat építészmérnökeként foglalkozott a népi építészeti műemlékek kutatásával és rekonstrukciós tervezésével. Munkásságát a BME-en kezdte 1952-ben, majd 1954-től az ÉM Városrendezési Főosztályán folytatta. Az általa lejárt és megkutatott települések száma Baranyában 324, összesen pedig közel 1200: Nagydobsza, Lúzsok, Magyarlukafa, Ófalu, Kásád. Zalaegerszegi és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban történő elhelyezés céljából készített felméréseket, javaslatokat (előbbinél: kálócfai pajta, csödei pálinkafőző; utóbbinál: dusnoki szélmalom). 1970-ben a szamosközi árvíz idején az egyik körzet vezetője.

Kövessen minket!

Képeinkből

Virtuális séták

YBL MIKLÓS (1814 – 1891) ARCHÍVUM